A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének történetéhez... egyetlen egy családnak nem volt tüzelője" - írta Marik Dénes.

17 A megjelent cikkekből kiolvashatóan a földmunkáskérdés megoldásának két fő formáját képzelték el. Egyrészt munkaalkalmat és megfelelő béreket kell teremteni a nincstelenek számára, s nemcsak a közmunkák számának gyarapításával, hanem az egész agrárium helyzetének rendezésével. Az elgondolás szerint a mezőgazdasági termelés s egyben a birtokosok - erősödésével növekedne az agrárproletariátus munkalehetősége, és kedvezően alakulnának számukra a bérek is. „Organikus gazdaságpolitikára van szükség, mert a földmunkások helyzete csak az egész mezőgazdasági helyzet javulásával fog jobb útra terelődni" - írta a Magyar Alföld.

18 Másrészt megfelelő földbirtok-politikára van szükség, mely nem hagyja érintetlenül a nagybirtokot sem. Ezzel összefüggésben támadták a Nagyatádi-féle földreform végrehajtását, a kormány telepítési politikáját. „Tárgyilagosan megállapítható tehát, hogy a kormány által irányított földbirtokpolitika a megelőző évek magánparcellázásainak arányait egyáltalán nem, vagy pedig alig haladja meg. Minden különösebb állami beavatkozás nélkül magántevékenység következtében évente ugyanolyan arányban porlódott szét a nagybirtok." „...ha a földbirtokpolitika ilyen ütemben folyik tovább, úgy akkor a kisajátítható 4 millió hold területű nagybirtok 800 év alatt kerül sorra az új földbirtokpolitika legnagyobb dicsőségére" - állapította meg Marik Dénes a telepítési törvény végrehajtásának ismertetése során.

19 Eckhardt az 1937 októberében Szarvason tartott nagygyűlésen elhibázott földreformról és vérszegény telepítésről beszélt. „Egyik sem érte el célját, sőt sok tekintetben rosszabb helyzetet teremtett. A földreform olyan új nincstelen proletártömeget termel, amely csak panasszal és jogos keserűséggel halmozza a meglevő bajokat. Kifejlődött az életképtelen törpebirtok" - foglalta össze szavait a Magyar Alföld.

20 A világháború előestéjén a pártsajtó lelkesen üdvözölte a Felvidék visszacsatolásának lehetőségét. Jellemző azonban, hogy ezt is összekapcsolta a földkérdés megoldásának szorgalmazásával. A már többször idézett újság közli az Országos Választmány határozatát a felvidéki kérdésről. Ennek második pontja: „A Független Kisgazdapárt a jövőben még fokozottabb erővel fog küzdeni a népi földbirtokpolitika megvalósítása érdekében. A visszacsatolandó területek lakossága a jövőre nézve minden tekintetben csak több jogot kaphat, de nem kevesebbet!"

m A Kisgazdapártról általában elmondható, hogy ahol csak mód nyílt rá, a külés belpolitikai kérdéseket összekapcsolta saját gazdasági, politikai és szociális progMagyar Alföld 1937 . február 21. Marik Dénes: A földmunkáskérdés. 18 Magyar Alföld 1937. február 21. 19 Magyar Alföld 1937. május 9. Marik Dénes: Az új földpolitika. 20 Magyar Alföld 1937. október 7. 21 Magyar Alföld 1938. október 9. A négypontos határozat a következő: „1. Minden népet megillet a teljes és őszinte önrendelkezési jog. A magyar terület automatikus visszacsatolásával egyidejűleg a szlovákok és ruszinok feltétlenül népszavazással döntsenek saját jövendő sorsukról. 2. Különböző népek békés együttélése csak szabad és alkotmányos fejlődés alapján képzelhető el, a megújuló Magyarország tehát nem lehet más, mint Szent István alkotmányos birodalma. 3. A Független Kisgazdapárt a jövőben még fokozottabb erővel fog küzdeni a népi földbirtok-politika megvalósítása érdekében. A visszacsatolandó területek lakossága a jövőre nézve minden tekintetben csak több jogot kaphat, de nem kevesebbet! 4. A Független Kisgazdapárt a nemzet minden tényezőjétől és pártjától elvárja, hogy hazafias kötelességét a mai történelmi időkhöz méltóan a legmesszebbmenő fegyelmezettséggel törvényesen és rendben teljesítse." 205