A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Kocsor János ben csak erősíteni kívánunk. "

14 Eckhardt a mezőgazdasági munkások kérdését nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésnek is minősítette. A hatóságokat kárhoztatta megszervezésük akadályozásáért, mivel ezt már csak a szélsőséges irányzatoktól való megóvásuk miatt is szükségesnek tartotta. Természetesen az erőt, amelyik ezt a veszélyt kiküszöbölheti, s ráadásul e réteg szervezését nemzeti alapon biztosíthatja, a Kisgazdapártban látta. Ez utóbbi gondolat nem egészen új, hasonlóak már a párt 1930-as zászlóbontását megelőző Békés megyei viták során is elhangzottak. A különbség az akkor általános és az 1935 után érvényre jutó felfogás között, hogy immár nemcsak a bal-, hanem a jobboldali szélsőséget is veszélyesnek látták (sőt, mint látni fogjuk, az ez elleni védekezés került előtérbe). A gyulai választmány 1937. február 2-án tartott ülésén azért kívántak a március közepén megtartandó földmunkáskongresszusra a saját költségükön küldeni „egy arra érdemes földmunkást'', hogy ezzel is kimutassák: „... a párt nemcsak a birtokosok osztálypártja, hanem a földmunkásság érdekeit is szívén viseli, és meg kívánja őket óvni úgy a jobb, mint a baloldali szélsőségektől".

15 Az agrárproletariátus politikai szervezésében jelentős előrelépést jelentett 1937. március 22-én a budai Vigadóban megtartott földmunkáskongresszus, s a földmunkástagozat megalakítása. Megrendezésében kiemelkedő szerep jut Tildy Zoltánnak, aki országgyűlési képviselővé választása előtt a vármegyei közgyűlésen különösen kitűnt a falusi nincstelenek sorsának javítását célzó felszólalásaival. A tanácskozáson Békés megyéből Gyulán kívül még Füzesgyarmatról, Köröstarcsáról és Szeghalomról voltak. A kongresszust Tildy Zoltán nyitotta meg. Beszédében a gazdatársadalom és a földmunkásság egymásra utaltságát, összefogásának szükségességét hangsúlyozta. Egyedüli elválasztó kérdésnek a munkabéreket látta, amit azonban „becsületes szándékkal" meg lehet oldani. (Tildy beszédében gazdatársadalom alatt minden birtokost értett, így nem tért ki a falusi nincstelenség és a nagybirtokrendszer közötti összefüggésekre, amit azonban egy másik előadó, Mojzes János országgyűlési képviselő megtett.) A napirendi pontok között szerepelt a mezőgazdasági munkabér rendezése, a Kisgazdapárt új birtokpolitikai elképzelése, a mezőgazdasági munkások szociális biztosítása, a Nagyatádi-féle földreform során kiosztott földek megváltási árának rendezése és a FAKSZ-kölcsönök kérdése. Az előterjesztett javaslatok, még ha sok esetben nem is tartalmaztak új elgondolásokat, alkalmasak voltak arra, hogy rokonszenvet váltsanak ki az érdekeltek körében. A kongresszus legfontosabb eredménye a földmunkástagozat megalakítása volt, melynek elnökévé Tildy Zoltánt, társelnökül Fehér László köröstarcsai foldmunkásköri elnököt választották.

16 A helyi pártsajtó többször foglalkozott a nincstelenek életkörülményeivel, helyzetük kilátástalanságával. „Ez év elején Gyula környékén is végeztünk adatgyűjtést a földmunkásság helyzetére vonatkozóan. Nem válogattuk ki a megfigyelt munkásokat, ellenőriztük a bemondott adatokat, mellőztük a nyomor kiszínezését. Ennek az adatgyűjtésnek az eredménye mégis azt mutatta, hogy a megállapított adatok szerint a földmunkások 90%-ának január végén nem volt már semmi tartalékja és 14 Magyar Alföld 1936. március 15. 15 Magyar Alföld 1937. február 4. 16 Magyar Alföld 1937. március 25; TÓTH 1982. 248-249; VÍGH 1991. 103-104. 204