A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése Sopron, illetve Csongrád-Csanád, míg 1000 körülivel Vas, Bács-Kiskun és HajdúBihar megye lakosai követték. Jelentékenyebb összegek érkeztek még Nógrád, Szolnok, Szabolcs-Szatmár megyéből is. Jelképesebb összegeket a komarom-esztergomi, a somogyi, a borsodi, a baranyai és a hevesi hívek is adtak. (E szerint csak Zala és Veszprém megyék területére nem jutottak el az adománygyűjtők.)

68 Segítségük nélkül lehetetlen lett volna felépíttetni a templomot. Nem mehetnek el úgy a templom előtt a ma élő hívek, hogy ne mondjanak nekik hálás köszönetet, vagy ne emeljék meg kalapjukat áldozatkészségük előtt! Összegzésünk nem tartalmazza a gyulai evangélikusok által befizetett, megemelt egyházi adókat. Nem tudjuk, hogy ezeknek mekkora hányadából fedezték a közvetlen kiadásokat, s mennyi jutott belőlük az egyre növekvő hitelek kamatainak a fedezetére. Mindenesetre büszkén jelenthetjük ki, hogy amikor templomunkra pillantunk, nemcsak idegenek áldozatvállalása, hanem helyben lakó őseink, hitsorsosaink kitartása előtt is tisztelegnünk kell! A fentiek alapján azt a városban elterjedt tévhitet is meggyőző erővel cáfolhatjuk, hogy a gyulai evangélikus templom felépítése kizárólag Stéberl Andrásnak s az ő adományainak lett volna köszönhető. Nem akarjuk kisebbíteni a nemzetközi hírű vállalkozónak a gyülekezet felvirágoztatásában kifejtett érdemeit, de le kell szögeznünk, hogy ezek csak a későbbi évek folyamán váltak meghatározó jellegűvé. A templomépítéshez, illetve a berendezés költségeihez (a szószék révén) így sem csekély, mintegy 1000 pengőnyi összeggel járult hozzá. A pénz tehát ha lassan is, de összegyűlt az építkezéshez. Ám nem akkor állt az egyházközség rendelkezésére, amikor arra leginkább szükség lett volna.

69 Ez pedig fennakadásokat okozott az építkezés folyamán. Az építkezés Az építési napló szerint 1927. május 20-án kezdték el az építkezést. A rendelkezésre álló pénz az előre nem látható alapozási pótmunkálatok miatt szeptember elejére elfogyott. Miután a talajvíz már 1,50 m mélyen mutatkozott, az építészek javaslatára az alapfalak vízben lévő részét betonból készítették el.

70 Az építkezésen Podmaniczky András munkavezető irányításával Csonka Mátyás, Horváth István, Knaifel Márton, Juhász István, Illich István, Szikes Mihály, Szikes István, Sebestyén Ferenc, Szenes János, Tokár Sándor, Géczi Lajos kőműves, Martincsek Béla szobafestő, Stéberl Mihály és Kocsis Lajos lakatos, Engelhardt Mátyás ács, K. Kiss Mihály és Orgován Károly asztalos, valamint Horánszky címfestő és Paulik kőfaragó mellett olykor 11 segédmunkás is dolgozott.

71 68 Külföldről alig 3000 pengő érkezett: az Amerikai Egyesült Államokból 130, Csehszlovákiából (Holicsról és Pozsonyból) 40, míg Bernből 370 pengő átutalásáról van tudomásunk a németországi Gusztáv Adolf Egyesület mintegy 2400 pengős adománya mellett. 69 GyEEI F. 30. Az építkezés befejezéséig csak kb. 24 000 pengő gyűlt össze. 70 GyEEI F. 30. 71 GyEEI F. 29. 183