A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Nagy László András sőbb remegés, felfokozott támadó kedv

26 (sokszor magukat is összemarják), fokozott nyálelválasztással párosuló nehéz nyelés (ez okozza a betegség egyik jellegzetes megnyilvánulását, a „habzó" szájat), nyelésképtelenség (a nyelőizmok görcse miatti víziszony), gyors soványodás nyilvánul meg. A kutyáknál ezt vontatott, üvöltésszerű ugatás kíséri. A 2-6 hetes lappangást követően 5-7 napon belül beáll a bénulásos halál. Az embernél hasonló lappangási idő (2-5 hét) és tünetek (légzési nehézség, nyelési görcsök, őrjöngési rohamok, görcsök, nyáladzás) jelentkeznek. A hivatalos orvoslás 1885 óta, a Pasteur által felfedezett védőoltás révén a mai napig kizárólag csak a lappangási szakaszban tudja gyógyítani. Ebben az időszakban felismerni azonban igen nehéz, ehhez a fertőzésgyanús állat megfigyelése, illetve boncolása szükséges. A veszettség gyógyításával összefüggésben egy 18 pontból álló, minden helységbe eljuttatott, 1781-ben Bécsben kiadott tudósítást kell elsőként megemlítenünk. Ez a fertőzött állat harapása során keletkező seb kezelésére annak körbevagdalását, tüzes vassal való kiégetését, köpölyözését, vizes, sóoldatos kiöblítését tanácsolja. A borbélyok részére érvágást és a seb kőrisbogárporral való kezelését javasolja.

27 Józsa István megyei orvos 1783-ban a következő teendőket fogalmazta meg a veszett kutya okozta sebesülések kezelésére: „Ha bizonyos már az, hogy a marás dühös kutyától vagyon, azonnal a megmaratott tagot, ha borbélymester jelen vagyon, skarifikálni (köpölyözni) kelletik, ha pedig nincs, más ember is éles késsel, kevésnyire is közel egymáshoz felvagdalhatja, azután köpüket (köpölyöket), vagy ezeknek hiányosságával üres poharat vagy kis bögrécskéket, minekutána gyertyára tartotta, többször egymás után reárakhat, hogy így a veszett kutyának a nyála a bepiszkolt vérrel együtt kiszívassék. Annakutána porrá tört kőrösbogárral a sebet behinteni, és ugyanazon korösferegbül, amennyit két búzaszem nyom hat kanál ecetben meg kell főzni, és a beteggel megitatni. "

28 A felesleges kutyák irtásával pontosan a veszettség terjedését megakadályozandó foglalkozott a megyei közgyűlés 1815-ben.

29 Ezt szolgálta többek között az ebadó bevezetése is. A betegség terjedését egyéb prevenciós állat-egészségügyi intézkedések bevezetésével is próbálták megakadályozni. Az 1888. VII. te. s ennek kiegészítése

30 meghatározták a kutyákra vonatkozó tartási szabályokat, megfogalmazták a fertőzésgyanús állatokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, a fertőzött állatok kiirtását, valamint azt, hogy tilos a fertőzésgyanús jószág bármely részét (tej, hús, bőr) felhasználni. A veszett kutya támadása által okozott riadalmat érzékletesen jeleníti meg Sinka István a Fekete bojtár vallomásaiban (SINKA 1943. 26-27). IMPLOM 1971. 356. IMPLOM 1971. 357. IMPLOM 1971. 357. MoRT 1888. 1949-1950. 94