A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Nagy László András mesebb, vizellet megrekedésbe,... vagy pedig (ahol) már az orvoslás is késő, veszettségbe esnek. "

18 Gacsári István a Füzesgyarmatot sújtó természeti csapások közt terjedelmesen és részletesen sorolja fel a különféle járványos megbetegedéseket, melyek a lakosságot és a jószágállományt is egyaránt érintették. A veszettséget nem említi, csak a tömeges halált, elhullást vagy jelentős anyagi kárt eredményező betegségeket (marhavész, himlő, kolera, rüh stb.). Külön kitér a lakosság ellenállására a himlő elleni védőoltással szemben, s leírja a kolerás megbetegedésekre alkalmazott paraszti gyógymódokat is. „... noha a' nyavalya' orvoslására... a hideg viz ital... a legkeményebben tiltatott; mint felette ártalmas és halált okozó eszköz: mégis sokan egyenesen ez által épültek ki. Sokan a parasztok közzül önnön magok által talált, eczetes fokhagymával való dörzsölés, és kenekedés által, gyógyították ki magokat szerencsésen. "

19 Közegészségügyi hivatalt betöltő személy - „Doctor, Chirurgus, Patikárius, valamint Barom orvos" - Gacsári tudósítása szerint ebben az időszakban nincs a településen. A „hely mivoltához képest szükséges mesterséget űzők" közt felsorolja azonban a „marha kuruzslókat".

20 Hivatalos megítélés, törvényi szabályozás A hivatalos orvoslás és a népi gyógyászat viszonyát napjainkig nagyfokú ambivalencia jellemzi, melyet saját eddigi gyűjtési tapasztalataim is igazolnak. Ennek történeti aspektusban vett alapjai Oláh Andor szerint az ország és a megye területén egyaránt a XVIII. század utolsó negyedétől kezdve teremtődtek meg. Csak a lényegi elemek kiemelésére törekedve ezek a következő pontokban foglalhatók össze: - Az egészségügy egészét, beleértve az állategészségügyet is, német-osztrák mintára szervezték meg, csak bécsi vagy fiókintézményeinek megfelelő magyar egyetemi képzésben vehettek részt az orvosok. - A német anyanyelvű orvosok, gyógyszerészek mind nagyobb, a XIX. század elejétől túlnyomó arányban képviseltetik magukat a hivatalos orvoslásban, ekkor jelennek meg az első kirurgusok is az állatgyógyítás területén.

21 - A XIX. században több törvényt hoztak a kuruzslók ellen, akik közül sokat perbe is fogtak.

22 A népi gyógyítók üldözése,

23 a hivatalos orvoslás részéről megnyilvánuló ellenzés,

24 a túlbürokratizált részletes szabályozás együttesen vezettek ahhoz, hogy a parasztorvosok tevékenységüket legtöbbször titokban tartották. 18 BIRTALAN 1920. 68-69. 19 GACSÁRI I. 169. 20 GACSÁRI II. 173. 21 OLÁH 1986. 89-110. 22 IMPLOM 1971. 357; OLÁH 1986. 100-102. 23 MT 1896. 372. 24 DEÁKY 2002. 65-78. 92