A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Domokos Tamás–Lennert József–Répási Józsefné: A Fekete-Körös-völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája II. (Három füzes malakológiai vizsgálata)

A Fekete-Körös-völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája II. • 1999 ősze *• 1999 nyara I 1 1 Г 10 7 6 5 4: a kvadrátok sorszáma 6. ábra. A kvadrátok log. összegyedszám változása a folyó felől (1-10) kiindulva az 1. Salicetumban 1999 nyarán (háromszög) és 1999 őszén (kör) h 3 10 7 6 5 4 a kvadrátok sorszáma 7. ábra. A kvadrátok log. összegyedszám változása a folyó felől (1-10) kiindulva a 2. Salicetumban 1999 őszén (kör) Az S2 tájelem őszi vizsgálatának eredményei jelentősen eltérnek az Sí hasonló évszakban tapasztalt értékeitől. Az S2 tájelemben 1000 db/m

2 fajsűrűség feletti értékkel három faj is rendelkezik (8. táblázat - Carychium minimum: 3049,6, Cochlicopa lubrica: 1086,4, Vallonia pulchella: 1070,4 db/m

2

), az erdei elemek (Vitrea crystallina, Bradybaena fruticum, Helicigona banatica) pedig jelentősen visszaszorultak, a nyitottabb terepet kedvelő euriök Vallonia pulchella értéke viszont 44,8-ről 1070,4 db/m

2-re nőtt.

12 Az elmondottak magyarázatát a gyűjtőhelyek leírásánál már említett kezelésbeli és térszerkezetben különbségekben kell keresni. Az Sí és az S2 tájelemekben tapasztalt inekvális diszperziót elemezve (6. és 7. ábra) jelentős különbségekre derül fény. A jelentős szórás ellenére mindkét esetben elfogadható a linearitás és megállapítható, hogy a töltéstől a folyó irányában haladva - feltehetően térszerkezetből adódó klimatikus okokból - nő az egyedszám. Az Sí folyó felé eső, megritkuló erdő szélénél (5-ös minta) diszlokáció tapasztalható a lineáris regresszióban. Az összegyedszám logaritmusa 0,5-1,0 értékkel évszaktól LOZEK 1964. 8. táblázat. 47