A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Varga Péter–Bernert Zsolt–Fóthi Erzsébet–Gyenis Gyula: Lipp Vilmos vezetésével feltárt, Keszthely környéki temetők embertani anyagának antropológiai elemzése
Lipp Vilmos vezetésével feltárt, Keszthely környéki temetők elemzése cluster analízis. 19 A vizsgálatot IBM kompatibilis személyi számítógépen végeztük el, Breiner erre a célra fejlesztett programjával. 20 A bemutatott dendogramokban az adatokat C-transzformációval transzformáltuk, Penrose módszere szerint számoltuk a biológiai távolságot, a távolságmátrixot dual sequential módszerrel elemeztük. A Keszthely-kultúra népességét Keszthely, Városi temetők, 21 LesencetomajPiroskereszt, 22 valamint a jelen tanulmányban bemutatott Keszthely környéki temetők reprezentálják. Az összehasonlításba elsősorban a római kori anyagot vontuk be. Arra kerestük a választ, hogy a Keszthely-kultúra népessége mennyire hozható kapcsolatba a korábban is itt élt emberekkel. A következő temetők adatait vettük figyelembe: délkelet-dunántúli rómaiak (Vörösmart, Fazekasboda, Hidas, Zengővárkony), 23 északkelet-dunántúli rómaiak (Brigetio, Csákvár, Intercisa), 24 Keszthely-Dobogó, 25 Pécs, 26 Tác-Margittelep, 27 Tokod, 28 Visegrád-Diós. 29 A Keszthely-kultúra népességét az avar kori lakossággal is összevetettük, ezek közül csak az antropológiai értelemben legjobban hasonlókat említjük: Fészerlak, 30 Garabonc I, 31 Környe, 32 Sopronkőhida I, 33 Virt, 34 Zalaszabar-Dezsősziget. 35 A régészeti szakirodalomban eléggé elterjedt az a vélemény, hogy a Keszthely-kultúra gyökereit a helyi pannon lakosság körében lehet megtalálni. A rendelkezésünkre álló római kori temetőkkel összehasonlítva a Keszthely-kultúra temetőit megállapíthatjuk, hogy az antropológiai anyag nem támogatja, hanem cáfolja ezt a véleményt (1. és 2. dendogram). A Keszthely-kultúra temetői, élesen elkülönülve a római kori népességtől, külön csoportba (clusterbe) tömörülnek. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a római kori temetők mindegyike egy másik clusterba tartozik. Külön ki kell emelnünk, hogy a helyi római kori népességet reprezentáló Keszthely-Dobogó népessége is eltér a Keszthely-kultúra népétől, azaz nem tekinthető a Keszthely-kultúrát alkotó népesség előzményének. Még inkább kitűnik a Keszthely-kultúra és a római kori lakosság különbsége, ha az összehasonlításba bevonjuk azokat az avar kori temetőket, amelyek antropológiailag legközelebb állnak a keszthelyiekhez (az avar kori összehasonlítást itt helyszűke miatt nem részletezzük, csak az idevonatkozó eredményt használjuk fel). 19 FÓTHI-FÓTHI 1992. 20 BREINER 1989. 21 WENGER 1977. 22 FÓTHI-BÍRÓ é. n. 23 WENGER 1968. 24 NEMESKÉRI 1954; NEMESKÉRI 1956a; NEMESKÉRI 1956b. 25 VARGA-BERNERT-FÓTHI é. n. 26 ÉRY 1973. 27 ÉRY 2001. 28 ÉRY 1975. 29 MERCZI2001. 30 FÓTHI 1988. 31 ÉRY 1992. 32 TÓTH 1971. 33 GONDA 1993. 34 HANÁKOVÁ-STLOUKAL-VYHNÁNEK 1976. 35 ÉRY 1992. 455