A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Évinger Sándor: A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének paleosztomatológiai vizsgálata

Evinger Sándor A fogzománc hypoplasia vizsgálatára a fészerlaki temető 80 egyéne bizonyult alkalmasnak (azok, akiknek legalább egy, vizsgálható frontfoguk volt). Közöttük az elváltozás gyakorisága 75,0% (5. táblázat). A megvizsgált frontfogak 48,90%-a mutatott enyhe, de már szabad szemmel is felismerhető, vagy ennél erősebb hypoplasiát (6. táblázat). Az elváltozás hasonló gyakorisággal fordult elő a férfiak és a nők körében. A hypoplasias fogak számát tekintve azonban a toponári temetőnél tapasztalt zavaros eredményeket kaptuk, csak ebben az esetben a maturus nőknek volt a többi csoporthoz képest nagyon kevés hypoplasias foguk (6. táblázat). Véleményünk szerint erre az esetre is érvényesek a toponári temető értékelésénél leírtak, miszerint ez a különbség nem biológiai okokra vezethető vissza, hanem a véletlen eredménye. 3. A két népesség összehasonlítása A toponári és fészerlaki temetők népességeinek összehasonlítását abból a célból végeztük el, hogy kiderítsük, vannak-e különbségek a vizsgált szájpatológiai jellegek tekintetében a két, társadalmilag eltérő rétegeket képviselő csoport között, és ha vannak, akkor azok milyen okokra vezethetők vissza. A két minta összehasonlíthatóságát segítette, hogy az ADI, a HDI és a korindexük között sem volt nagy különbség. A két temető vizsgált egyéneinek szájpatológiai alapadatait a 8. táblázat és a 9. táblázat foglalja magába. Az elemzések során részletesen, nem és korcsoport szerinti bontásban is összevetettük a két népességet, hogy pontosabb magyarázattal szolgálhassunk fogazatuk állapotának tényleges egymáshoz viszonyított helyzetéről. Ezt fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, mert pusztán csak az egész népességre vonatkozó egységes adatok (8. táblázat és 9. táblázat) téves következtetések levonását eredményezhetnék. A szuvas fogak, a premortem fogvesztések és a cysta/abscessusok gyakorisága összességében a toponári mintánál volt a nagyobb. Azonban úgy gondoljuk, hogy a két népesség fogstátusza nagyon hasonló, és nincs közöttük akkora különbség, mint amekkorát az összesített számadatok mutatnak. Ezeket a különbségeket ugyanis jórészt egyetlen csoport, a toponári aduitus nőké alakította ki, illetve nagyította fel. A toponári aduitus nők között több, nagyon rossz fogazató személy is előfordult, ezt mutatják esetükben a kimagasló halmozottsági értékek is (3. táblázat). Emellett a minták kicsik voltak, ami lehetővé tette, hogy ez az egyetlen csoportot érintő jelenség az egész népességre vonatkozó egységes adatokat is jelentősen befolyásolhassa. (A két temető többi, azonos korcsoportjai között a legtöbb esetben már jóval kisebbek voltak a különbségek az egyes elváltozás-típusok gyakoriságában.) Példának hozzuk fel a cysta/abscessusok számának az állcsontfelülethez viszonyított gyakoriságát (3. táblázat és 6. táblázat). A ciszták és tályogok száma hasonló volt a két temető azonos csoportjai között, és mindenhol a fészerlakiak rendelkeztek többel, kivéve az aduitus korcsoportú nőket, ahol a toponáriaknál sokkal gyakoribb volt ez az elváltozás. így az összesített adatok alapján a toponári mintában volt arányában több cysta/abscessus, holott a részletes vizsgálatok szerint ez csak a toponári aduitus nőkre igaz. A fogzománc hypoplasiája az előbbiekkel ellentétben egyértelmű tendenciát mutatott. Ez az elváltozás egyöntetűen a fészerlaki népesség körében volt a gyakoribb. A különbségek szignifikánsak. 436