A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Évinger Sándor: A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének paleosztomatológiai vizsgálata
A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének vizsgálata vizsgálható állcsontfelülethez viszonyítottuk. Ez utóbbi előnye, hogy így az állcsonttöredékek is bevonhatók az értékelésbe. 20 A vizsgált jellegek statisztikai értékelését % 2-próba segítségével végeztük el. Szignifikancia-szintnek az 5%-os valószínűséget fogadtuk el. Eredmények 1. Toponár A toponári temető 150 feltárt csontvázleletéből összességében 70 felnőtt egyén volt alkalmas szájpatológiai elemzésre. A fogszuvasodásokat és a fogkopást 57 főnél tudtuk feljegyezni, míg a fogzománc hypoplasiát 61 főnél lehetett vizsgálni. A temető összességében vizsgált 70 egyénére vonatkozó korindex 37,7 év. Az optimális (áttört) fogak száma 2163, a premortem foghiány 280, az in vivo fogak száma 1883, a vizsgálható fogszám 1227, a postmortem hiányzó fogak (melybe a hiányzó állcsontdarabokhoz tartozó fogak is beleértendők) száma 656 volt. A vizsgálható állcsontfelülethez tartozó postmortem foghiányok száma 450 volt. A temetőre jellemző átlagos abrasiós érték 3,34, amely a Huszár-féle 6 fokozatú skálába 21 viszszaszámolva az abrasio superficialis II-nek (3. fokozat) feleltethető meg. Az ADI indexértéke 65,16. A fogstátus-indexek kiszámításához csak a minden szempontból vizsgálható 57 egyén adatait tudtuk felhasználni. Esetükben az optimális (áttört) fogak száma 1761, a carieses fogaké 222, a premortem foghiányoké 253, míg a gyökérig lekopott fogak száma 4 volt. A vizsgálható fogak száma 921 volt. A CE index 8,33, a CRE index értéke 38,91. A ténylegesen vizsgálható állcsontfelület értéke 1558 volt, amely az 57 egyén vizsgálható fogszámának (921), premortem foghiányainak (253) és postmortem hiányzó fogainak (384) összege. A 222 darab szuvas fog összesített értéke а С1-5 skálán 505 volt. A módosított CRE index értéke 1,31. A hypoplasia szempontjából vizsgált fogak száma 399, míg a hypoplasias fogaké 155 volt. A HDI értéke 54,51. A mintában egyetlen szenilis korcsoportú nő fordult elő. Noha a táblázatokban megadtuk a rá vonatkozó értékeket is, azok önmagukban nem értékelhetők. Ezért az egyes elváltozás-típusok jellemzésében a szenilis korcsoport adatait külön nem tüntettük fel, illetve nem hivatkoztunk rájuk, viszont a statisztikai vizsgálatokba bevontuk azokat, az analízis jellegétől függően a maturus korcsoporttal (korcsoportok összehasonlítása), illetve a többi nővel összevonva (nemek összevetése). A vizsgálatokra alkalmas 57 egyén 84,2%-ának volt legalább egy szuvas foga. Az elváltozás az aduitus korcsoportban (2. táblázat), illetve a férfiaknál fordult elő a legnagyobb gyakorisággal. A különbségek nem szignifikánsak. A vizsgált fogak 24,1%-a volt szuvas (3. táblázat). A legtöbbet az aduitusoknál (26,45%), míg a legkevesebbet a juveniliseknél találtuk (11,11%). A fogszuvasodásoknak a vizsgált fogakhoz viszonyított gyakorisága a maturusok esetében 21,05% volt. Ez azzal ma20 SZIKOSSY-BERNERT 1996. 189-198. 21 HUSZÁR 1976. 433