A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Évinger Sándor: A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének paleosztomatológiai vizsgálata

A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének vizsgálata A vizsgálatokat műfény mellett (100 W), pontvilágító segítségével végeztük. A vitás esetekben kézi nagyítót is használtunk. Az adatokat fogmérőlapra

10 rögzítettük. Pontosan feljegyeztük a meglévő fogakat, valamint a postmortem és a premortem fogvesztéseket. A fogakat a caries (fogszuvasodás), a hypoplasia, valamint az abrasio (fogkopás) szempontjából vizsgáltuk, az állcsonton a csontszövet felszívódását (cysta, ill. abscessus vagy más néven tályog) néztük. A toponári temetőnél 13 fő esetében nem tudtuk vizsgálni a cariest és az abrasiót, mert az alsó és felső fogaikat összeragasztották, hogy így rögzítsék a mandibular A két fogsor - a korai időszakban végzett preparálási technikák (ragasztó anyag) következtében - nagyon erősen rögzült egymáshoz, így nem lettünk volna képesek szétfeszíteni őket a koponyák megrongálásának a veszélye nélkül. A szuvas fogakat — Szikossy Ildikó és Bernért Zsolt csoportosítását

11 kissé módosítva — öt kategóriába soroltuk be (C1-C5) az elváltozás előrehaladottsága szerint. Ezek a következők: Cl (caries superficiales) = Kezdődő szuvasodás, amely még csak a zománcréteget érinti. C2 (caries media et profunda) = A szuvasodás már behatol a dentin rétegébe, de a fogbélüreget még nem éri el. CS (caries penetrans) = A szuvasodás eléri és megnyitja a fogbélüreget, amely így közvetlenül érintkezik a külvilággal. C4 = A szuvasodás miatt a fogkoronának már legalább a fele elpusztult. C5 — A szuvasodás teljesen elpusztította a fog koronáját, már csak a gyökér/gyökerek vannak meg. A premortem fog vesztéseket külön értékeltük, mivel azok nemcsak a caries következményeként jelentkezhetnek. Huszár György és Schranz Dénes megállapította, hogy a fogak idő előtti elvesztésében a fogszuvasodáson kívül a traumas hatásoknak, a foglazulásnak és a pulpaüreget megnyitó abrasiónak is fontos szerepe van.

12 Az állcsonton a fog és fogágyi betegségek hatására kialakult cisztákat és tályogokat jegyeztük fel, melyeket a cysta/abscessus terminológiával jelöltük, mert történeti csontanyagon e két elváltozás már nem különíthető el.

13 A fogkopás mértékét a Huszár-féle 6 fokozatú skála

14 szerint adtuk meg. A fogak átlagos kopottságának meghatározásához minden fogat a skálán neki megfelelő értékkel (1-6) jellemeztünk, majd ebből átlagot vontunk. A fogkorona zománcrétegének kialakításáért felelős ameloblastok átmeneti működési zavara nyomán létrejövő hypoplasias elváltozásokat a frontfogak esetében vizsgáltuk, ugyanis itt észlelhetők a legnagyobb gyakorisággal.

15 A fogzománcot létrehozó sejtek időleges funkcionális zavarát legtöbbször az úgynevezett nem specifikus stresszhatások váltják ki, melyek alatt hosszan tartó lázas betegséget, vagy hosszabb ideig fennálló éhezéses állapotot értünk. 10 SZIKOSSY 1993. 11 SZIKOSSY-BERNERT 1996. 189-198. 12 HUSZÁR-SCHRANZ 1952. 5-8. 13 PAP 1995. 14 HUSZÁR 1976. 15 WRIGHT 1997. 233-247. 431