A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Merczi Mónika: Az Esztergom, Kossuth Lajos utcai késő római népesség sérülései és betegségei

Az Esztergom, Kossuth Lajos utcai késő római népesség sérülései és betegségei A sérülésekre vonatkozó vizsgálatunk eredményei a következők (1. táblázat): Éles szerszám (pl. kard) egyetlen esetben sem okozott sérülést, a zúzódások és törések minden esetben gyógyultak. Mindkét nem esetében a koponyát ért ütések, ütődések nyomai fordulnak elő a legnagyobb arányban. Megoszlását tekintve megfigyelhető, hogy nőknél csak a falcsontot, férfiaknál a homlokcsontot is érték ütések. A törések száma férfiaknál magasabb. Férfiaknál felső és alsó végtagon (az utóbbin nagyobb arányban), nőknél csak a felső végtagon találunk töréseket. Férfiaknál a csigolyatörések, nőknél a bordatörések a leggyakoribbak. Törött csigolyát nőknél nem találtunk. Gyermekeknél koponyazúzódás, csonttörés nem fordult elő. Fejlődési rendellenességek A gerincen kialakult fejlődési rendellenességek

6 igen változatos képet nyújtanak. Számbeli rendellenesség a gerinc háti és ágyéki szakaszán fordult elő, a háti szakaszon csigolyahiány (12 helyett 11 csigolya), az ágyékin csigolyatöbblet (5 helyett 6 csigolya) alakult ki: a 26. (39-43 éves) férfinél 6 ágyékcsigolyát, a 33. (46-50 éves) férfinél 11 hát- és 6 ágyékcsigolyát, egy 45-49 éves nőnél (31. sír) a háti szakaszon találtunk eggyel kevesebb csigolyát. Csigolyaátalakulás (sacralisatio vagy lumbalisatio) a keresztcsont első szegmentumán 4 férfinél (6, 59, 61, A/2, sírok) és 3 nőnél (27, 31, 47. sírok) fordult elő (3. kép 2). Kiemelendő közülük a 47. sírban nyugvó, 43-49 éves nő, akinél - a keresztcsont töredékessége ellenére - a folyamat kezdeti stádiuma (3. kép 1) figyelhető meg. Középső csigolyaívi hasadék (spina bifida, sacrum bifidum). Két esetben, egy 46-50 éves férfinél (33. sír) és egy 45-49 éves nőnél (67. sír) az első nyakcsigolya íve (3. kép 4-5) maradt nyitott. A rendellenességet keresztcsonton is észleltük: a 35. (18-22 éves) férfinél - a nagyfokú töredékesség ellenére - valószínűsíthető, hogy az ívek a keresztcsont teljes hosszában nyitottak voltak. Az 50, 52. sírban fekvő 49-53, ill. 46-50 éves férfiaknál az első szegmentumon, az előbbinél valószínűleg a 3. szegmentumtól lefelé sem záródtak az ívek; a 65. (41-45 éves) nőnél az elváltozás az 1, 4-5. szegmentumokon mutatkozott. Spina bifida a keresztcsont utolsó két szegmentumán csaknem minden nőnél és férfinál előfordult. A 33. sírban nyugvó 46-50 éves férfinél a 1. ágyékcsigolya bal oldali alsó és a vele érintkező 2. ágyékcsigolya bal oldali felső ízületi nyúlványa csökevényes, továbbá a 2 csigolya harántnyúlványai nem alakultak ki. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a 61. (33-37 éves) férfi 12. hát- és 1. ágyékcsigolyájának (3. kép 3) egymással kapcsolódó jobb oldali ízfelszínein, az ágyékcsigolya harántnyúlványai ebben az esetben is csökevényesek. Csökevényes vagy hiányzó harántnyúlvány több esetben önállóan is előfordult: férfiak esetében az 1. ágyékcsigolyán a 6. sírban (45-49 éves) a jobb oldalon, a 26. sírban (39-43 éves) a bal oldalon, az 52. sírban (46-50 éves) a jobb oldalon (3. kép 7), az 59. sírban (41-45 éves) a 2. ágyékcsigolya bal oldalán (3. kép 6). Nőknél egyetlen eset vált ismertté: a 31. sírban (45-49 éves) az 1. ágyékcsigolya bal oldali harántnyúlványa hiányzik. 6 REGÖLY-MÉREI 1962. 43-48; JÓZSA 1996. 85-89; MARCSIK 1996. 245-246. 395