A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Hegyi Andrea–Marcsik Antónia–Kocsis S. Gábor: Az orrcsontok fejlődési rendellenességei humán oszteoarheológiai mintákban

Hegyi Andrea - Marcsik Antónia - Kocsis S. Gábor Anyag és módszer Megfigyeléseinket az SZTE Embertani Tanszékén található, hat különböző temető (Csengele-Bogárhát; Csongrád-Ellés; Hetényegyháza-Belsőnyír, Zana-tanya; Röszke, Kószó-tanya; Szatymaz-Vasútállomás; Téglás-Angolkert) csontanyagán végeztük el. Az orrcsont-rendellenességekre vonatkozóan 631 koponyát néztünk meg. Az anomália formáinak bemutatásához még három koponya leírását is közöljük, melyek az M5 autópálya ásatási anyagából, a Katymár-Téglagyár területén feltárt temető embertani anyagából, illetve a Csongrád-Ellés monostora csontanyagából származnak. Mivel ezen temetők többi koponyáján nem végeztünk vizsgálatot, ezért a statisztikai elemzésekbe csak az előzőleg felsorolt hat temető adatait használtuk fel, melynek eredményeit az 1. és a 2. táblázat mutatja. A táblázatoknál N = vizsgálati mintaelemszám, NT = pozitív megfigyelések száma, % = százalékos előfordulási gyakoriság. Elsősorban makroszkópos-morfológiai megfigyeléseket végeztünk, amelyeket néhány esetben kiegészítettünk röntgenvizsgálatokkal. Egyoldali orrcsont hypoplasia Vizsgálati anyagunkban orrcsont hypoplasiára két esetben találtunk példát. Az első eset az M5 autópálya ásatása során került elő a 105. sírból. Az aduitus korú női koponya bal oldali orrcsontja teljesen normális fejlódésű, homokóra alakú, legnagyobb hossza 23 mm. A jobb oldali orrcsont kisebb, legnagyobb hossza 20 mm (1. kép), a maxillához illeszkedő oldalán néhány mm-es post mortem hiány látható. A két orrcsont apertúra piriformis felett levő „alapi" része egyforma szélességű, majd ahogy haladunk a halántékcsont felé, a jobb oldali orrcsont háromszög alakban elkeskenyedik. A másik eset egy aduitus korú férfi, akinek a koponyája a csongrád-ellési temető feltárásakor a 234. sírból került elő. A bal oldali orrcsont hypoplasiája jól megfigyelhető, melynek következtében a jobb oldali orrcsont bizonyos részei átnyúlnak a bal oldalra (2. kép). A két orrcsontnak már az apertúra piriformis felett levő „alapi" része sem egyforma. A jobb oldali orrcsonté 9 mm, a bal oldalié 6 mm. Az alapi résztől a homlokcsont felé haladva, a bal oldali orrcsont elkeskenyedik, a jobb oldali pedig kiszélesedik. Az elkeskenyedes eltér az M5 autópálya esetében talált hypoplasiától, mert nem csúcsosodik össze háromszög alakban, hanem folyamatosan veszít a szélességéből. Egyoldali orrcsont aplasia A Katymár-Téglagyár területéről előkerült 9019. számú aduitus nőnél a jobb oldali normális fejlődésű orrcsont mellett a bal oldali orrcsont teljes hiánya észlelhető (3a-b. kép). A jobb oldali orrcsont szabályos téglalap alakú, amelynek szélessége az apertúra piriformis felé eső részen és a homlokcsonttal érintkező részen egyformán 9 mm. Ha mindkét orrcsont kifejlődött volna, akkor szélességük valószínűleg addig a sagittális síkig tart, amit a sutura metopica jól látható módon jelez. A bal oldali orrcsont hiánya következtében azonban a jobb oldali orrcsont szélessé376