A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Simonyi Erika: Beszámoló a MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt Árpád-kori lakóházakról

Beszámoló az MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt... lébény-billedombi leletmentő ásatások kapcsán, hogy mindkét lelőhelyen inkább a késő Árpád-kori lakóházakra jellemző a padlóba mélyedő gödör megléte. 10 Ugyanő veti fel, utalva Sabján Tibor rekonstrukciós elképzeléseire: 11 „ha elfogadjuk azt, hogy egy-egy veremház gödrének szélein nagyjából egy méter széles padkák is voltak, megszűnik annak a kényszere, hogy az ülőgödröt a kunyhó egyetlen ülőal­kalmatosságaként kezeljük. ... egy-egy ritka esetben (egy házban) három ülőgödör is kimutatható. Ilyen esetekben talán felvethető az is, hogy az egyik kis, téglalap alakú, tapasztott falú gödör nem ülőgödörként, hanem más módon (pl. kis tároló­helyként) is szolgálhatta a lakók mindennapi életét." 12 A Gyálon feltárt tárolóvermek mindegyikénél 2-6 cm mély szögletes lenyo­matot észleltünk a gödör szélén, melyet mi a deszkatető lenyomataként értelmez­tünk. Hasonló lenyomatot a hazai anyag publikációinak rajzán gyakran találha­tunk, 13 bár azok értelmezésére eddig nem sok kísérletet tett a kutatás. Visegrád­Várkertből Kovalovszki Júlia közöl egy kőkemencés házat, melynek padlójába há­rom, gabonatárolásra használt, méhkas alakú verem mélyedt. 14 Az ásató szerint a gödrök nem egykorúak, de mindhárom a házhoz tartozott, azzal egy időben hasz­nálták azokat. Habár a gyálira emlékeztető deszkalenyomatot az ásató nem említ, úgy véli, hogy a vermeket a ház lakói deszkákkal fedték le. 15 A gyáli házaknál a bejáratra utaló közvetlen régészeti nyomot nem tudtunk megfigyelni. Valószínűnek tartjuk, hogy az a kemencével átellenes, hosszanti olda­lon lehetett. Rekonstrukciós elképzelésünk szerint a lépcsős lejárat a deszkával lefedett tárológödrök felett vezetett a házba. Az északi országrészben - Kárpátalján, a Kisal­földön - előfordul, hogy a kemence melletti rövid oromfalon volt a bejárat, de az ese­tek többségében itt is, akárcsak a Kárpát-medencében feltárt házak többségénél, a be­járatot a kemencével átellenes, hosszanti oldalon lehetett megfigyelni. 16 Egyedülálló a hazai régészeti anyagban a humuszdepó területén lévő 1. ház­ban utólag felépített, agyaghengerekből rakott kemence. A hazai szakirodalomban eddig nem találtuk meg a párhuzamát. Reméljük, e rövid ismertetés újabb problémákra hívta fel a kutatók figyelmét az Árpád-kori házakkal kapcsolatban, s az általunk tett megfigyelések hozzájárul­nak a veremházakról alkotott rekonstrukciós elképzelések pontosításához. 10 TAKÁCS 2001. 37. 11 SABJÁN 1999. 170, 27. kép. 12 TAKÁCS 2001. 37. 13 Pl.: Esztergom-Zsidód (MOLNÁR 2001. 112, 2. kép), Lébény-Bille 1017. obj. (TAKÁCS 2001. 30. 2. kép), Tiszaeszlár-Bashalom 12. ház (KOVALOVSZKI 1980. 34, 23. rajz), Kardoskút (MÉRI 1964. 3. kép), Tiszalök-Rázom (MÉRI 2000. 39, 18. kép, 86, 37. kép). 14 KOVALOVSZKI 2001. 92, 14. kép. 15 KOVALOVSZKI 2001. 93, 95, 18. kép (Sabján Tibor rekonstrukciója). 16 TAKÁCS 2001. 33. 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom