A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Honfoglalás kori temető Kálón nélküli sírokat sem szabad szolgarendűek temetkezéseinek tekinteni, mivel a temetkezési rendbe szervesen illeszkednek. A nyilas-lószerszámos férfiak talán egy (alkalmi) katonai feladatokat ellátó réteg képviselői. A gazdagabb, vagy a biztosan keletről hozott fémtárgyak hiánya nem jelenti azt, hogy a szegényebb köznépi temetőket később nyitották volna.

60 Az előkerült tárgytípusok majdnem mindegyike használatban volt a X. század elejétől. Sok köztük az archaikus darab, legtöbbször azonban ezek hosszú időn át folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencei temetőkben, legalább a X. század közepéig, második harmadáig. Néhány olyan leletet is találtak, melyeket biztosabban lehet keltezni a X. század elejére. A 42. sír bronz fülbevalója valószínűleg a 920-30-as évek előtt került földbe, de a 81. sírban lelt Berengár király érme esetében sem indokolt a keltezés határát ennél az időpontnál sokkal későbbre tolni. A temetőt feltehetőleg egy, a honfoglalók első nemzedékével beköltöző kisebb közösség nyitotta és használta 1-2 generáción át; az embertani vizsgálatok is ezt látszanak megerősíteni. Remélhetőleg a dolgozat, ha kis mértékben is, de hozzájárult az érdekes temető bemutatásával egy ugyancsak érdekes, kevéssé kutatott honfoglalás kori népességcsoport megismeréséhez. Mivel a temető teljes, részletes közlése bőven túllépte volna az előadás és e tanulmány terjedelmi kereteit, inkább egy-egy felvetődő problémát próbáltam kiemelni.

61 A korszak kutatásában véleményem szerint még rengeteg a tisztázatlan vagy újabb átgondolásra érdemes kérdés, mind társadalmi, mind időrendi tekintetben. A további kutatást mindenképpen indokoltnak tartom, hiszen az egész Kárpát-medencére kitekintve is érdemes lenne a hasonló közösségek temetőit azonosítani, X. századon belüli keletezésük lehetőségeit tisztázni. A káli anyaggal kapcsolatban konkrét feladatnak tartom a további adatok gyűjtését és a lelőhely környezetének vizsgálatát, esetleges bejárását. IRODALOM B. NAGY-RÉVÉSZ 1986. B. Nagy K.-Révész L.: Egyedi típusú honfoglalás kori íj maradványai Hódmezővásárhely-Nagyszigetről. - Knochenbeschläge eines landnahmezeitlichen Bogens individuellen Typs von Hódmezővásárhely-Nagysziget. ComArchHung 1986. 123-134. BÁLINT 1971. Bálint Cs.: X. századi temető a Szabadkígyós-pálligeti táblában. BMMK 1 (1971)49-81. CHOYKE 1995. Choyke, A. M.: Worked and antler from the Avar Period cemetery at Budakalász-Dunapart. Acta ArchHung 47 (1995) 221-240. Hasonló jellegű volt a Hódmezővásárhely-nagyszigeti sírmező (В. NAGY-RÉVÉSZ 1986. 123, RÉVÉSZ 1996. 91, 327. jegyzet). A készülő X. századi Heves megyei corpus-kötetben lesz lehetőség a temető részletes közlésére, az összes sír és lelet bemutatásával. 341