A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Kiss Gábor: Avar kori préselőminta Zselickislakról

Avar kori préselőminta Zselickislakról keltezik, és a késő avar öntvények prototípusaként értelmezik.

26 Igen rossz kivitelben, de a tárgyalt indadíszünk négyes változata szerepel a cataj/csataji temető 115. lovas sírjában nyugvó férfi különféle, bronzból öntött, füles felerősítésű, részben bordázott zsanérú, csüngős övveretekből összeállított övkészletének egyik darabján is.

27 A garnitúra összes darabja kétségtelenül az öntött korszak legelejéről származik. A felsorolt ismérvek és az egyes övgarnitúrák darabjainak leletkombinációja azt mutatja, hogy azok a jelenségek, amelyek mögött esetleges déli „bizánci" kapcsolatokat gyaníthatunk, ezekben az együttesekben mindig súlyozottan jelentkeznek. Mindenesetre e jellegzetességek egy részével darabunk szoros kapcsolatot mutat. 4. Amennyiben préselőmintánk valóban övdíszek előállítására szolgált, úgy a segítségével előállított véreteket a gömbsorkeret és az indadísz között kínálkozó üres helyeken átütött szegecsekkel erősíthették az övre, legalább két helyen. A korong alakú veretek egy részére jellemző, középen egy pontban való felerősítés már a viszonylag nagy méret miatt sem jöhet szóba, és a kompozíció közepének megsértése nélkül erre nem is nyílt volna mód. A tárgy használata A késő avar korból csak ékszerek (mellboglárok, varkocsdíszek, stb.) előállításához készült préselőmintát ismertünk, övveretek előállításához használatosat legalábbis eddig - még nem. Természetesen magától értetődik, hogy mindegyik préseléssel előállított tárgyat sokszorosításra alkalmas préselőtő segítségével készítettek. Más kérdés azonban, hogy ezeket megőrizték-e, és netán sírba kerültek-e, vagy idővel, mint nyersanyagot, inkább újra felhasználták őket. Az eddigi tapasztalatok szerint az utóbbi a valószínű. Az öntött korszak elején párhuzamosan voltak jelen a szinte azonos kinézetű, kétféle technikával készült övveretek. Főleg a kör és négyzet alakúak. Hogy a préseltek számára külön öntött préselőtövet készítettek-e vagy a majd teljesen hasonló megjelenésű öntött veretek némelyikéről sokszorosították őket, az még pontosabb összehasonlító vizsgálatokat igényel. Az azonban tény, hogy a 8. századból akad néhány olyan préselt övveret (vagy egész veretsor), amelyről joggal feltételezhető, hogy esetleg már kész öntött övveretekről préselték őket, gyakran éppen a hiányos veretsor kiegészítésére. A korong alakú övveretek közül legjobb példa e jelenségre a leobersdorfi temető két férfi sírjának esete. A 21 A. temetkezés préselt véreiéinek előállításához nyilván a 69. sírban talált öv állatküzdelmi jelenettel díszített, öntött veretei szolgáltak egykor préselőtőként.

28 Hasonló lehet a helyzet a több más késő avar kori préselt veret esetében is (7. táblázat). Az eddigi kronológiai megfigyelések alapján bizonyos, hogy az avar korszaknak a 670-es éveket követő második felében a préselt technika alkalmazásának gyakorisága megelőzi az öntött technikát. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy e technikai különbség minden esetben kronológiai egymásutániságot jelent-e, STADLER 1989; WERNER 1986; DAIM 2000a. ZÁBOJNÍK 2000. Abb. 17, Taf. 4/2/5. DAIM 1987. Taf. 17/A/3/5-8, Taf. 64/2/8-13. 299