A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - S. Perémi Ágota: Avar kori leletek Kékkútról és a Balatonudvari-Fövenyes temető 99. sírja

S. Perémi Ágota Maga az astragalos-lelet, bár nem túl gyakran, de az őskortól kezdve szinte minden korból ismert volt. Igen kiterjedt irodalma van: az ókori auktorok leírásaitól a különböző ábrázolásokig, művelődéstörténeti kutatásokig és természetesen nem utolsó sorban a régészeti és archeozoológiai feldolgozásokig.

27 Ezen belül a népvándorlás és honfoglalás kori astragalos-leletek kutatói közül elsősorban László Gyula és Kiss Attila munkáit kell megemlíteni. László Gyula 1955-ben a tisztázatlan lelőkörülményű Ság hegyi karcolt csontokat vizsgálta, s ezeket az avar csontkarcolatokkal való rokonságuk miatt az avar korra keltezte.

28 Megemlíti, hogy a több tízezernyi népvándorlás kori lelet között eddig egyben sem volt hasonló, amely lehetővé tette volna, hogy az avarság játékaira, szórakozásaira következtessünk. A hiányt azzal magyarázta, hogy az avarok a játékot nem sokra becsülték, de valószínűleg a gyerekeknek nem is voltak mai értelemben vett játékaik. Mindezek ellenére, elsősorban keleti párhuzamok alapján, a hallstatti lelőhelyű Ság hegyi juhcsontokat avar korinak határozta meg.

29 Kiss Attila a 10. század végén nyitott és a 11-12. század fordulójáig használt Majs-Udvari rétek lelőhelyű temetőben előkerült karcolt astragalos-leletek kapcsán részletesen foglalkozott a kérdéssel. Megállapította, hogy a Dunántúlon és Ausztriában a juh astragalosok a vaskorban jelentek meg. Ide tartozik a Ság hegyi lelet is. Továbbá megállapította, hogy Kárpát-medencei megjelenésük időpontja a magyarok megjelenésének idejével esik egybe. Igen közkedvelt játék volt, amely a néprajzi adatok alapján szinte napjainkig nyomon követhető.

30 Adattárában felsorolja az ismert lelőhelyeket.

31 Az Adattár listáját kiegészíthetjük a Maié Kosihy 354, 410, 510. sírok hasonló leleteivel.

32 így tehát Kiss Attila adatgyűjtésének lezárásáig biztos avar kori lelőhelyről astragalos játékok nem voltak ismertek.

33 Áttekintve a 10-11. századi adatokat, nagy általánosságban elmondható, hogy az astragalos-leletek általában gyereksírokból kerülnek elő. Számuk 1 és 7 darab között változik. Kivételt jelent a Majs-Udvari rétek lelőhely 752. sírja, amelyből 58 darab látott napvilágot.

34 Előkerülési helyük változó, a csontváz különböző pontjain voltak, de több darab esetén mindig egy csomóban helyezkedtek el. 27 BARTOSIEWICZ 1999. 37-44. 28 LÁSZLÓ 1955. 150-153; LÁSZLÓ 1999. 471-474. 29 LÁSZLÓ 1999. 474. 30 KISS 1983. 168-171, Adattár 201-202. 31 A felsorolt 10-11. századi Kárpát-medencei temetők közül azóta megjelent a Csongrád-Felgyő (BÁLINT 1991. Taf. LIII. 4), Nagytarcsa-Homokbánya 9. sír (KOVÁCS 1986. 95, 101, 4. kép) ismertetése. A velemszentvidi darabbal kapcsolatban Kiss G. megállapítja, hogy a lelőhelyről torzított koponyák kerültek elő, ezért a 6 db astragalost az 5. századra kell keltezni (KISS 2000. 272-273). Ugyanakkor az Ikervár-Virág utca 41. sírból egy másik astragalost mutat be (KISS 2000. 48, 90). 32 HANULIAK 1994. 61, 354. sír: 133, Tab. LXX:A/1, 410. sír: 135, Tab. LXXX:B/2, 510. sír: 137, Tab. XCIV:B/1. 33 Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy László Gyula eredetileg azt írta: „a Ság hegyi csigacsontok az avar korból vagy az azt követő magyar korból valók." Vagyis meghagyja a lehetőségét annak, hogy a leletek akár későbbiek is lehetnek, mint azt Kiss Attila is igazolta; és bár lehetséges, hogy a Ság hegyi darabokat tévesen keltezte, végeredményben mégis igaza lett: az astragalos-játékot az avarok is ismerhették. 34 KISS 1983. 127, 63. és 81. ábra. 282