A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Fancsalszky Gábor: Germán népek a Kárpát-medencében a Kr. u. I. évezredben

Fancsalszky Gábor Gótok. A népvándorlás kor egyik legjelentősebb germán népe. Két csoportjuk ismert. Vizigót (nyugati, ill. tervingi = „erdei" gótok). Északi őshazájukból a gepidákkal együtt indulnak el, 270 táján jutnak Erdélybe, ahonnan a hunok elől menekülnek el 376 után. Ezután jönnek Pannoniába, innen 408-ban távoznak el végleg. Osztrogót (keleti, ill. greutungi = „síksági" gótok). Fekete-tengeri birodalmukat a hunok söprik el 375 táján. Szövetséges keleti germán népeik közül ekkor kerülnek hun uralom alá a szkírek, a rugiak és a herulok is. Szétszórt népük három csoportját a hunok leverése után megerősödött gepida-liga ellensúlyozására telepítik le a rómaiak Pannónia területén 456-471 között. Innen Itáliába távoznak. Itteni egyik dinasztiájuk leghíresebb utóda, Nagy Theoderich a Nyugat uraként 504-535 között gyakorlatilag Pannónia feje is. Szkír. Az osztrogót birodalom egyik keleti germán szövetségeseként őket is a hunok hódoltatják meg 375 körül. A hun bukás után a győztes gepida-liga tagjai, 469-ben azonban az osztrogótok megverik őket. Ekkor elesett királyuk fia, az utolsó római császárt detronizáló Odaoaker itáliai királyságának része lesz Pannónia területe is, egészen 493-ig, amikor Nagy Theoderich legyőzi. Rugi. A szkírekhez hasonlóan kerülnek hun uralom alá, királyságuk aztán a Duna ausztriai részén terül el. 455 után ők is a győztes gepida szövetség tagjai, mégis a korábbi szkír fegyvertárs fia, Odaoaker veri szét országukat 487-ben. Herul. Sorsuk az előző két népéhez hasonlóan alakul a hun korszakban. Szomszédaik, a rugiak bukása után azok területeit elfoglalva a Kisalföldet is birtokba veszik. 509-ben a Pannoniába tartó langobardok győzik le „minden germánok legvitézebbjeit". Bajor. Nagy Károly hódítása elől menekülnek bajor hercegek 776-ban az avar birodalomba, ennek megfelelően különösebben fontos eseményekről velük kapcsolatban nem beszélhetünk. Frank. 539-ben tűnnek fel először, amikor szövetségre lépnek a gepidákkal Bizánc ellen, ez azonban sikertelennek bizonyul. 791-805 között zajlanak Nagy Károly, illetve fia, Pippin avar háborúi. Ezek sikere után szervezik meg a keleti frank birodalom Oriens tartományát, melynek a volt Pannónia is része lesz. Normann. Régészeti leletek és írásos adatok utalnak arra, hogy a X. században és a XI. század első felében a magyar királyi ház szolgálatában álló skandináv (varég-rusz, illetve kölpény néven említett) testőrök és határvédők jelenlétével számolhatunk. Érdemes kiemelni a fenti felsorolás kronológiailag legfontosabb csomópontjait. A hunok feltűnéséig a germán törzsek célja az, hogy bekerülhessenek a Római Birodalom jólétet és biztonságot jelentő határai mögé. A 376 után kezdődő népvándorlás kor eseményei rendítik meg az antikvitás addigi berendezkedését, megkezdődik a későbbi európai államok körvonalazódása. Az utolsó fázisban pedig a már kialakult feudális országok kezdik meg keleti hódításaikat. Kr. után 50. Az első sikeres „kapcsolatfelvétel" időpontja. A Rómával szövetségi viszonyban álló Vannius markomann király kliensállamából az őt megbuktató Maroboduus elől Pannoniába menekül. 168. Az első komolyabb germán fegyveres betörési kísérlet során (166-167) a 6000 langobard és obius harcos támadását a még ereje teljében lévő római hadse256