A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Cs. Szabó István - Jászalsószentgyörgyön „Mirhóba, megszűnőben lévő cigánytelep - Mirhó gödör" - 16/91-92. sz. felvételi pontok.

27 - Polgáron a mai község belterületére esik a „Mirhó", amely valószínű, hogy az első vályogvető gödör volt, mely lefolyástalan terület maradt. 1872-ben az elöljáróság előtt vita tárgya volt, hogy a „Mirhóból lefolyó víz a java legelőjökön vezettessék által..." Az „Alvég keleti szegélyénél a hajdani vályogvető gödrök helyén van a Kismirhó és a Nagymirhó, amely terület a közelmúltig vízállásos volt". - „1879-ben a Mirhóban megállott a víz,... lecsapoltassék." 1902-ben van „Nagymirhó utca".

28 - Abádszalók, Karcag, Kunhegyes településeken van Mirhó utca 1980-1985 között.

29 - „Mirhó-ér": a Tiszából Tiszabura és Kiskörű között kiszakadó vízfolyás. Hajdan Kunhegyes alatt a Kakát folyóval egyesülve, Mezőtúr alatt a Berettyóba szakadt. 1786-ban II. József parancsára, „Heppe építészeti mérnök" terve szerint épült meg a „Mirhógát". Ez felerészben a tiszaszalóki, felerészben a taskonyi határba benyúló 613 öl hosszúságú töltés - alapja 24, tetején 12 öl szélességű -, melynek felállításához hozzájárult Heves (Külső-Szolnok), Bihar, Békés, Csongrád vármegye s legfőképpen a Nagykun kerület. Kunhegyes alatt a Mirhó-ere a Kakát nevet „vette fel", de e nevet a Kisújszálláshoz tartozó Marjalaka pusztán „visszacseréli", s ismét Mirhó néven két ágra szakad. Egyik ága ezen a pusztán a Beretytyóba szakad, másik ága, „termérdek csavargás után" ugyan, Mirhó néven a mezőtúri határhoz tartozó Csugar-pusztán „enyészik" el egy lapos területen. A Mirhó által elöntött terület Tiszaszalók, Taskony, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda határában „Gyócs"-nak, illetve „Gyolcs-nak neveztetik", mert amikor kiszárad, a sziksótól fehér lesz a terület, mint a legfehérebb gyolcsvászon (magunk megjegyezzük, hogy esetleg szóba jöhet türk-kun eredetű személynévként is). „Mirhódűlő": szőlőskert; „Mirhómelléke": jelentéktelen szántóföld és legelő Tiszaderzs község területén. „Nyelvészeti tekintetben megjegyzendő, hogy az alföldi magyar a lapályos, vizenyős helyeket Mirhónak nevezi."

30 - „Mirhó": határrész Kisújszállás városközpontjától kelet-délkeletre (1319; Meruh: 1339; Myruhtu: 1783; Mirho: 1799. „A Tiszának Mirho nevezetű híres fokából."). A határrészre annak az egykori érnek a neve vonódott át, amely Tiszaburánál szakadt ki a Tiszából, és Kisújszállás alatt a Berettyóval egyesült. A Mirhó víznév etimológiailag összetartozik a magyarkanizsai „...lacus nominatur Miruch (1093)? piscinas Miroth" (1228) halastó nevével.

31 - „Mirhó-nyak": a Bükk hegységben Nagypiliske-Odorvár mellett, Bükkzsérctől északkeleti irányban.

32 - Nagypél: (Pilul Mare Romania) „Kis Mirato, Nagy Mirato".

33 27 BALOGH-ÖRDÖG 1986. 174. 28 BENCSIK 1974. 244, 274, 332, 334. 29 Saját megfigyelés 1980-1985 30 PESTY 1888. 213-214. 31 KISS 1988. 147. 32 Bükk-hg. turistatérkép. 1977. In.: Bükk-útikalauz, Budapest, 1977. 33 HIM-HT II. katonai felmérés. 1856. Sec. № 58. Col. № XLII. 240