A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Cs. Szabó István Az ún. „Sirató-zug"-ról meg az a hír járta, hogy ott siratták az egeiek elpusztult falujukat. Az igaz, hogy a zug elején (jókora kanyarulata - a sok közül - a ,,Hármas-Körözs"-nek) van az „Egei-Telek", melyet a régészeti topográfia is rögzített - s ez alapján a régi térképeken „Egei-Zug" a neve -, de ez sohasem volt „Sirató-zug". A siratással való magyarázata inkább népi etimológia, annál is inkább, mert a Körös mellett számos helyen előfordul, mint víz közeli földrajzi név, s jó néhány térképen tanulmányozható. Mielőtt adattári gyűjtésem felsorolását elkezdeném, számba véve megfigyeléseimet, a következőket állapíthattam meg: 1. A Danca és a Mirhó a Tiszántúlon és a Jászságban fordul elő, mint időszakosan vízzel telt árok, csatorna vagy mélyen fekvő terület megnevezése. Kivételesen mindkét földrajzi névnek hegyvidéki előfordulása is van: „Mirhónyak" a Bükk hegység déli részén Bükkzsérc közelében; „Danca": hegycsúcs közeli (alatti) lapos fennsík a Székelyföldön Kadicsfalva közelében, a Görgényi havasok lábánál (1. adattár). A két utóbbi földrajzi név vízzel való kapcsolata helyszíni tájékozódás hiányában nem tisztázott. Eddigi adataim szerint a „Sirató" földrajzi helynév a Hármas-Körös mentén Gyoma, Szarvas, Békésszentandrás határában, a „Siratóhegy" alak Magyarnándor mellett fordul elő. Nagykőrös református temetőjének „Sirató" neve nem szorul magyarázatra, s nem illik az előbbiek általam feltételezett jelentéstartalmához, ti., hogy jelentésük lehet vízzel kapcsolatos. 2. Mindkét vízföldrajzi név, ti. Danca, Mirhó, előfordul szinte közvetlenül egymás mellett egy település bel-, illetve külterületén: Gyomán, Jászalsószentgyörgyön, Endrődön, Mezőtúron ugyanazon jelentéstartalommal. 3. Talán a Mirhó vízföldrajzi név mégis az, melynek jelentéstartalma - akár természetes vagy mesterséges - leginkább vízelvezetéssel kapcsolatos. A Danca többnyire nagyobb kiterjedésű, pangó vizeket jelöl még akkor is, ha netán ez a „vízjárta" terület - több helyen feltöltődött - régi, kanyargós érmederrel tarkított. Ezért lehetséges az, hogy a Danca sáros, pocsolyás mintegy tisztátalan, büdös - jelentéstartalma átment piszkos, mocskos külsőség megjelölésére, pl. „dancveres pulyka", vagyis „mocskosszínű". 4. Figyelemre méltó az a tény, hogy úgy a Danca, mint a Mirhó legsűrűbb, jól adatolható előfordulása a jászok és a kunok, de különösen a kunok által hajdan - és utódaik által ma is - lakott területen van. 5. A Mirhó középkori névalakját - nemkülönben jelentéstartalmát - vélem felismerni oklevelekben előforduló határleírásokban: „...fluvius Mirogh, Myruhto, Myruhtu, Miroth". Némi bizonytalansággal, a 18. századi térképeken még jól beazonosítható objektumok tanulmányozása után látható, hogy ezeknek a tavaknak, halászó helyeknek levezető, illetve feltöltő mintegy kettős hasznosítású fok szereppel bíró - csatornájuk van, illetve a már említett szerepet ellátó érmederrel kapcsolódnak egy nagyobb folyóhoz. DANCA: Gyoma belterületén 1860 előtt (1. kép): „Dancza-árka, Dancza-innen, Dancza-hát". Az uradalom által szorgalmazott belterületi rendezés utáni állapotot 236