A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének történetéhez... szervezetéhez csatlakoztak. Főként a békési és a szeghalmi járás területén fejtett ki tevékenységet, de a gyulai és gyomai járás területén is megkezdődött a szervezkedésük. Mint fentebb említettük, a nyilasok és a Kisgazdapárt közötti ellentét egyrészt a tömegbefolyásért folyó küzdelemből fakadt. Az évtized első felében jelentkező nyilas veszélyt a Kisgazdapárt 1935 után már jelentősnek ítélte. Az 1936-os megyei választmányi ülésen megállapították, hogy a Kisgazdapártnak a „népi erők megszervezése" szempontjából nincs ellenfele, egyedüli veszedelmet a nyilaskeresztesek jelentenek."

23 Másrészt a Kisgazdapárt elutasította a nyilasok ideológiáját, s a parlamentarizmus elvét vallva ellenségesen állt szemben mindenfajta diktatórikus törekvéssel. Nem tettek különbséget a fasiszta és a „proletár"-diktatúra között. „A nyilaskeresztes urak nagy része a népbiztosok uralma alatt azoknak a cimborája volt. A barnára festett diktatúra ikertestvére a vörösnek " - mondta Makai János 1937. április l-jén, egy Sarkadon tartott gyűlésen.

24 A nyilasok tevékenysége különösen megélénkült 1937-ben. Az év első hónapjaiban Mezőberényben, Békéscsabán, Gyulán és Békésen rendeztek népes összejövetelt. A rendőrkapitány belügyminisztériumnak szóló jelentése szerint az antiszemita és a szociális-gazdasági gondok gyors megoldását ígérő propagandájuk a békéscsabai gyűlés hallgatóinak zömét képező nincstelenek körében is rokonszenvre talált.

25 A márciusi gyulai nyilasgyűlésen Eckhardt Tibort támadták, majd a párt függetlenségét gúnyolták és zsidózták tagjaikat. A támadást nem lehetett válasz nélkül hagyni.

26 A Kisgazdapárt 1937. április 4-én Sarkadon, Gyulán és Gyulaváriban tartott nagygyűlést, melyeken igyekeztek leleplezni a nyilas propaganda demagóg voltát. „A nyilas mozgalom, amely túlzó, radikális népmozgalom, azáltal, hogy zászlajára írta a fejbe verős antiszemitizmust, s amely ma már úgyszólván egész tevékenységét a vég nélküli zsidózásra fordítja, könnyen alkalmas lehet arra, hogy elvonja a figyelmet a szociális bajokról" - mondotta Mandorf Emil.

27 A két párt közötti feszült viszony, párosulva a szélsőjobb erőszakos megoldások iránti vonzalmával, hamarosan tettlegességhez vezetett. „ A legutóbbi hetekben a kisgazdapárt gyűlésein szervezett nyilaskülönítmények jelentek meg és kisszámú, de szervezett csapat, hangoskodó embereivel és durva magatartásával igyekezett megfélemlíteni a kisgazdapárt szónokait " - írja le az országra jellemző helyMagyar Alföld 1936. március 12. Magyar Alföld 1937. április 8. TÓTH 1982. 281-282. Magyar Alföld 1937. március 4. Magyar Alföld 1937. április 8. A fentiek ellenére Mandorf Emil nem volt teljesen mentes az antiszemitizmustól, noha az erőszakos „megoldásokat" elutasította. Leszögezni kívánjuk, hogy a kor szellemét fertőző antiszemitizmus a párt nagy részét nem fertőzte meg, különösen a faji alapú előítéletek voltak idegenek tőle. Amennyiben egyes vezetőinél mégis jelentkezett, az a „kis" és „jó" zsidót a nagytőkéstől megkülönböztető, gazdasági indíttatású, leegyszerűsítésével igazságtalan szemléletben jelentkezett. E szemlélet figyelmen kívül hagyja a nagyvállalatok gazdasági működésének természetét, mikor a nagytőkések egy csoportjának vallási, nemzetiségi hovatartozását emeli ki. „Azok a nagy zsidók, akik a magyar gazdasági élet legnagyobb részét uralják, boldogan csinálnak egy kis antiszemita heccelődést, ha ezen a réven eialkudhatják a választójogot" - mondotta Mandorf a gyűlésen. 207