A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 199-211. ADATOK A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT BÉKÉS VÁRMEGYEI SZERVEZETÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ AZ 1930-AS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN - Kocsor János Az 1930-as évek első fele pártszervező munkájának eredményeképpen a Független Kisgazdapárt területi befolyása az évtized közepére Békés vármegye nagy részére kiterjedt. Ennek köszönhetően az 1935-ös országgyűlési választásokon már a megye nyolc választókerületéből hétben léptette fel jelöltjeit a párt, szemben az 193l-es hárommal. 37 111 szavazatot szerzett, a megyében leadott összes szavazatnak 48,23 %-át, s ezzel a tiszántúli kisgazdapárti szavazatok mintegy 1/3-a megyénkből származott.

1 A nyílt szavazásos választási rendszer melletti a kimagasló eredmény ellenére azonban a párt tagjai csalódtak a választásokhoz fűzött reményeikben. Országgyűlési képviselőséghez 1935-ben csupán a gyomai jelölt, Andaházi Kasnya Béla jutott. Szeghalmon a választás eredménye ellen benyújtott petíció hosszadalmas eljárás után vezetett sikerre: az ottani jelölt, Tildy Zoltán, 1936. december 27-én vehette át a mandátumát. Gömbös Gyula miniszterelnök és Eckhardt Tibor pártelnök választások előtti, a Kisgazdapárt nagyobb parlamenti súlyával kecsegtető megállapodását Gömbös durván felrúgta. A választások során a közigazgatási szervek, a fegyveres testületek a Kisgazdapárt ellen is brutálisan léptek fel. A párt tagjai ebben jelölték meg annak okát, hogy több helyen elestek az országgyűlési képviselői poszttól. Sérelmeiket az 1935. május 15-ei megyei törvényhatósági bizottsági ülésen szóvá is tették, követelve az alkotmányosság helyreállítását.

2 A választások tapasztalatai a belpolitikai helyzet alakulásával együtt döntően befolyásolták a párt tevékenységét az 1930-as évek második felében. Ha korábban voltak is illúziók a párt vezetőségén belül a Gömbös-kormánnyal való együttműködés lehetőségéről, azok 1935 májusára szertefoszlottak. (Jelen dolgozatunknak nem tartozik szorosan a témájához, de megjegyezzük, hogy a Gömbös-Eckhardt paktumot a kisgazdapárti tagság egy része korábban is értetlenül fogadta.) A választások körüli atrocitások és csalások mindennél világosabban rámutattak Gömbös törekvéseinek antidemokratikus voltára, s ugyanakkor újból megerősítették a titkos választójog követelésének szükségességét. Az 1930-as évek második felének bel1 Békés Megyei Hírlap 1935. június 23; TÓTH 1982. Jelen dolgozat a kutatás jelenlegi állapotának öszszegzése. Témánk kutatását erősen megnehezíti, hogy 1934-től a kardinális egykori közigazgatási iratok (főispáni bizalmas, főispáni, alispáni, a különböző főszolgabírói) 1944 őszéig egyáltalán nem vagy csak töredékesen maradtak fent. így a megye határai között csak az elérhető sajtóra lehetett támaszkodni. További adatok a központi kisgazda- és szimpatizáns lapokból, a belügyminisztériumi iratokból, személyi hagyatékokból kerülhetnek még elő. 2 BML Békés vármegye törvényhatósági jegyzőkönyve. 1935. május 15. 199