A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba lított fel, hogy: „Egymás terhét hordozzátok Г Az egyházközség adósságai ugyanis ekkorra megközelítették a 16 000 pengőt. 63 A következő évben is tovább folyt az adományok gyűjtése, bár már csak esetleges, nem szervezett keretek között. Mégis a legkülönbözőbb helyekről érke­zett segítség: Korbély Géza Debrecenből 100 pengőt, míg az egyetemes felügyelő 300-at küldött. A békéscsabai evangélikus nőegylet március 23-án rendezett estélyt, amelyen ugyancsak erre a célra gyűjtöttek pénzt. A lelkész a németországi városok­ról tartott előadást áprilisban a csabai evangélikus leányegyletben annak fejében, hogy segítséget nyújtanak a gyűjtéshez. 64 A Népjóléti Minisztériumtól és a városi egyházak segélyezési alapjából viszont hiába várt támogatást a gyülekezet. Ezért egyéb bevételi forrásokkal is kalkulált a lelkész. Augusztusban 400 db különböző méretű Luther-bélyeget rendelt Németországból 300 márka értékben, hogy az ezek értékesítéséből befolyó többletösszeget is e célra fordítsák. A Gusztáv Adolf Egyesülettől ekkor 610 pengő érkezett, s az Egyetemes Gyámintézet is kül­dött 150 pengőt. A békéscsabai egyház megadta a 2000 pengős segélyt, míg a Val­lás- és Közoktatásügyi Minisztérium 500 pengős támogatást nyújtott. Az 500 pen­gős adóalapi segély mellett Stéberl András 300 pengős támogatása, valamint a ke­rületi gyámintézet 200 pengője érdemel még figyelmet. További 200 pengő 2 db kézimunka elárverezéséből származott. Novemberben Békéscsaba városától kért segélyt a gyülekezet, s 50 pengőt kapott. 65 Az egyházközség ez évben segélyekből és adományokból összesen 6500 pengős bevételt könyvelhetett el. 66 Összegzésként tehát azt állapíthatjuk meg, hogy 1925 és 1933 között az or­szágos gyűjtésből nettó értékben 21 346 pengőhöz, a különböző hazai és külföldi egyházi segélyek jóvoltából 10 538 pengőhöz, míg adományokból 20 316 pengő­höz, kamatokból pedig 1027 pengőhöz, azaz összesen 55 961 pengőhöz, tehát a templomépítés költségeinek 95-97 százalékához jutott hozzá a gyülekezet. 1927 elejéig a gyűjtésből legalább 7000 pengőt az átlagemberek adtak össze. 1927-ben ez megközelítette a 9 000 pengőt, s a következőben 7000-et tett ki. A postai úton történt adományozásból 1926 végéig 11 000 pengő gyűlt össze, míg 1927-ben s a következő két évben 6000 pengő körül alakult az így befolyt összeg nagysága. Megállapítható, hogy a templom építési költségeinek kétharmadát (kb. 40 000 pengőt) emberek ezreinek néhány pengős felajánlásai tették ki. Sokan talán utolsó fillérjeiket áldozták fel e szent és nemes célra. 67 Az összegyűlt pénzből legalább 12 000 pengő gyulai (nem csak evangélikus!) s további 20 000 pengő Békés megyei adakozóktól származott. A templomépítés költségeinek felét tehát ők fedezték. Felajánlásaikat 2000 pengővel követte Buda­pest lakossága Pest megyéével együtt, majd 1500 pengő körüli összeggel Győr­GyEEI Iktatókönyv 236, 267, 338, 355-356, 369/1928. GyEEI Iktatókönyv 387 és 408/1929. A nőegyleti est 80 pengőt jövedelmezett, a leányegyletbeli elő­adás haszna is meghaladta a hetvenet. GyEEI Az 1929-es pénztárkönyv; GyEEI Iktatókönyv 47, 147, 168, 195, 156, 288, 318, 368, 375, 390, 477, 491, 504, 524 és 652, valamint 651/1929. GyEEI F. 23. A gyulai evangélikus egyház 1929. évi vagyonleltára. GyEEI F. 29. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom