A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése kákra, az általuk megtett ajánlati ár betartásával. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a felmerülő kiadásokat hetente, utólagosan kifizetik. 38 Az építkezés levezénylésének feladata az újonnan, 1927. szeptember 25-én érkező lelkészre, Tátrai Károlyra hárult. Az országos gyűjtés A gyülekezet saját erőből képtelen volt egy ekkora munka finanszírozására. Az 1923. november 18-i közgyűlésen határoztak egy országos gyűjtési akció kez­deményezéséről. A felhívás szövegét 1924. január 8-án terjesztették fel jóváhagyás­ra a főespereshez. 39 A március 15-i presbiteri ülésen a felügyelő már arról számolhatott be, hogy az egyházkerület 396 000 koronát, a tótkomlósi gyülekezet pedig 100 000 koronát küldött (ez együtt 2 mázsa búza árának megfelelő összeget jelentett) a templomépí­tés támogatására. Mégis úgy határoztak, hogy az akkori gazdasági helyzetben nem lenne tanácsos elkezdeni a gyűjtést. Ezzel legalább 1-2 hónapot még várni akartak, ar­ra számítva, hogy addig talán a korona értéke megerősödik. 40 A korona ehelyett - mint láttuk - újabb mélyrepülésbe kezdett. Fél év alatt a felére csökkent az értéke, s csak a következő év szeptemberére küzdötte vissza magát az 1924. áprilisi szintre. 1925 januárjában a gyulaiak mégis elérkezettnek látták az időt a gyűjtés meghirdetésére, bár a belügyminisztertől csak áprilisban kértek rá engedélyt. Jóvá­hagyásajúnius 3-án érkezett meg. 41 A gyűjtési munkát elő kellett készíteni, meg kellett szervezni. Irányítását dr. Paulinyi Gyula (bíró) és Saffáry László vállalta. Ugy döntöttek, hogy a pénzintéze­teket azonnal megkeresik, de a lakossági gyűjtést csak aratás után kezdik el. A gyűjtőútra indulóknak az elszámolható kiadásaikon felül a begyűjtött összeg 5­10%-át vélte kiutalhatónak a presbitérium. A közgyűlés ezzel szemben Juhász László indítványát fogadta el, mely szerint kapják meg az általuk összegyűjtött pénz 20%-át, de abból fedezzék a saját költségeiket is. A lelkész október 11-én az imaházban beszámolót tartott a gyűjtés addigi eredményéről. Sajnos erről nem maradt fenn feljegyzés, de azt tudjuk, hogy az első (még a koronás időszakban lezajlott) akcióban 14 fő vett részt: kilencen még 1925 nyarán, további három fő a következő évben, ketten pedig 1927-ben. Az adomány­kérés jobbára a környező vidéket ölelte fel, bár egyesek eljutottak Miskolcig, Nyír­egyházáig is, de pl. a Dunántúlról csak Celldömölköt keresték fel. A gyűjtőívek ta­núsága szerint 6186 pengőt sikerült összeszedniük. Ebből 914 pengő jutalékot adtak vissza a gyűjtőknek, a nyomtatványok és egyéb költségek pedig 335 pengőt emész­GyEEI С 12. Tátrai Károly 1932-es visszaemlékezése; GyEEI F. 30. Az 1927. április l-jén tett ajánlatukban 49 966 pengőért vállalták a templom, illetve 89 827 pengőért emellett a torony és az imaház megépítését is. GyEEI Iktatókönyv 4/1924. GyEEI B. 11. Az 1924. március 15-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. GyEEI Iktatókönyv 9/1925; GyEEI. F. 29. BML, Gyula város iratai. 219.058/925. VIII. B.M. ren­delet. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom