A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése kább saját maguk, barátaik, rokonaik mentésével és támogatásával voltak elfoglalva, mintsem a templomépítéshez történő adakozással. Nemcsak emiatt tűnt merész vállalkozásnak belevágni az építkezésbe. Az első világháborút, az azt követő forradalmakat és a román megszállást, valamint a Trianon okozta megrázkódtatásokat nemcsak az emberek lelke sínylette meg, de a pénztárcája, a gazdasági élet sem tudta könnyen kiheverni. Az infláció addig nem látott magasságokba hágott. Amíg 1914 elején 100 korona 105 svájci frankot ért, addig 1924 nyarán már csak 0,007-et adtak érte! Az áringadozás miatt a bizonytalan értékű pénz helyett a búza árát tekintették értékmérőnek a kortársak.

10 (Mi is követjük ezt, illetve a könnyebb nyomon követhetés érdekében adatainkat a csak pár évvel később bevezetett pengőre átszámítva is megadjuk.) A beruházásokat, az építkezéseket, vagyis a gazdasági fejlődés motorjának beindulását még csak remélni lehetett, amikor a gyulai evangélikusok elhatározták régóta dédelgetett nagy tervük kivitelezését. Ami konkrétan Gyula városát illeti, ekkor még itt is pangott a gazdasági élet. Külön csapást jelentett a város számára, hogy az ország közepéből annak szélére került, s elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. A válságból való kilábalás első, szerény jelei ugyan az 1925-ös esztendő második felében már kezdtek mutatkozni: megindult a belvárosi utcák kövezése, és az ősz folyamán sort kerítettek néhány középület (a posta és a gyalogsági laktanya) renoválására is, de az alig megkezdődő fejlődést megtörte az árvíz pusztítása. " Az újjáépítés 1927-ben kezdődött el. Ez év márciusában már arra panaszkodtak a Békés hasábjain, hogy az építkezések beindulása miatt alig lehet építőanyaghoz jutni. Ez ekkor még csak a magánerős építkezések megindulását jelezte. Elsősorban a mai Béke sugárút csinosodásának lehettek tanúi a kortársak: eltűnt a város csúfságának tartott Rapport-féle ház, s a Jókai utca sarkán a rozzant Illich-féle ház helyén is egy modernnek számító épületet emeltek.

12 Az év nyarán a középítkezések is megindultak, bár ezek inkább csak bővítéseket, renoválásokat jelentettek. A vármegye székházának bővítését pl. júliusban kezdte meg a Pfaff és Schneider cég Gerlóczy Gedeon építész tervei szerint: főispáni lakrészt építettek, melynek földszintjén az államépítészeti hivatal (a mai városházán a műszaki osztály) kapott helyet. Az első nagyobb szabású beruházást a kórBékés 1923. június 27; 1924. július 30; Egy mázsa búza ára a háború kirobbanása előtti 30 koronáról 1923 őszére 100 000 koronára emelkedett. Ezt a pénz értékének további mélyrepülése követte: 1924 májusában még csak 360 000 korona volt, de 1925 februárjában beállította a 600 000 koronás csúcsot. Az év őszére aztán visszatért a 360 000 koronás árra. 1927-ben 1 pengő értékét 12 5000 koronában állapították meg. Ezt követte a búza ára is, mely 28-30 pengő körül stabilizálódott: Békés 1914. május 31; 1923. szeptember 26; 1924. május 28; 1925. február 4; 1925. szeptember 5; 1927. január 5; 1927. július 2. 11 Békés 1925. november 24; SCHERER 1938. 376-377. 1923-ban az állam a pénzügyi palotára (ma: Békés Megyei Levéltár és Földhivatal épülete) egy emeletráépítést csináltatott. A város első modern emeletes házát 1924-ben Faulháber András építette a Petőfi utcában. 12 Békésmegyei Hírlap 1927. március 24; SCHERER 1938. 377. 169