A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Corneliu Pădurean: Házasságkötési viselkedésformák az aradi református népességnél a XIX. században

Házasságkötési viselkedésformák az aradi református népességnél... ciót szolgáltathat olyan kérdések kutatásához, mint a szaporulat, a család állandó­sága, az időszak gondolkodásmódja vagy a társadalmi kapcsolatok. A háromféle nyilvántartott „családi állapot" lehetőségeiből a házasulandók között kilencfajta kapcsolatpárosítás jöhetett létre a házasságkötésnél: - nőtlen-hajadon, - nőtlen-özvegy (asszony), - nőtlen-elvált, - özvegy-hajadon, - özvegy-özvegy, - özvegy-elvált, - elvált-hajadon, - elvált-özvegy, - elvált-elvált. A házasságkötés pillanatában meglevő „családi állapot" helyzetét a református népessség körében két ötéves időszakra vonatkoztatva kutattuk: 1856-60 és 1871-1875. A fent említett kilenc kombináció jelenlétét és súlyát a 2. sz. ábra (grafikon) mutatja. Látható, hogy a legerdekeltebbek a családalapításban azok - mint ahogy természetes -, akik még egyszer sem voltak házasok. A református egyházon belül kötött házasságok közül a nőtlen-hajadon eskü­vők száma 59,49%, illetve 67,35% a két ötéves időszak idején. A következő he­lyen az özvegyek között kötött házasságok szerepelnek 13,92%-kai, illetve 11,91%-kai. Az „özvegy" állapot sokszor bekövetkezhetett fiatalkorban, így érthe­tő, hogy az élet újrakezdésére törekedtek. 1873. augusztus 10-én jegyezte be a lel­kész például özvegy Gari József 26 éves fuvaros és özvegy Gőllőn Szabó Rosalin ­19 éves - házasságát. 12 A második tanulmányozott időszakban ezen házasságok száma csökkent, je­lentősen megnövekedett az első házasságot kötők aránya. Néha a szerelem, de legtöbb esetben az anyagi érdekeltség váltotta ki, hogy az első házasságot kötő öz­vegy vagy özvegyasszony partnerségét keresse. 1856-60 között az özvegy-hajadon párosításban kötötték a házasságok 16,45 %-át, valamint a nőtlen-özvegyasszony kombinációban azok 8,86%-át. A második időszakban az özvegy-hajadon házassá­gok aránya 9,84%, míg a nőtlen-özvegyasszony 6,78%. 1871-75 között ezen típu­sú házasságok száma csökken, hasonlóan a nőtlen férfiak is kevésbé vonzódnak az özvegyasszonnyal köttendő házasság felé. További kutatások alapján láthatjuk, hogy a második időszakban megjelenik - nem túl jelentős számban - az olyan há­zasság, melyben az „elváltak" az érdekeltek. Úgy tűnik, ez a csoport az addig még nem házasok között vagy az özvegyek soraiban keresett szívesen új élettársat. Egyetlen olyan házasságot sem jegyeztek be ebben az időszakban, melyben mind­két fél már túl lett volna egy szomorú házassági tapasztalaton, melyből kivált. NLReg. 110. 57. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom