A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Corneliu Pădurean: Házasságkötési viselkedésformák az aradi református népességnél a XIX. században

Corneliu Pädurean mely addig alapvetően ortodox jellegű volt. A XVIII-XIX. században Arad vallási összetétele az etnikaival együtt módosul. A római katolikus hívők száma nő, megjelennek a vallási reform után kialakult új vallások - református, evangélikus -, valamint növekedik az izraelita felekezethez tartozók száma is. A református vallást illetően első adataink 1786-ból származnak, melyek két Erdélyből ide telepedett családot említenek.

7 A XVIII. század végén számuk fokozatosan nő. 1827-ben a református és lutheránus hívők Arad Város Tanácsától imaház-építési engedélyt kérnek. Az első református imaház 1829-ben kezdi meg működését egy bérelt épületben, a mai Lucián Blaga utcában (régi Templom utca) Csernatom Vajda Péter lelkész vezetésével.

8 A jelenlegi református templom építése 1847-ben kezdődött, több éven át tartott, belső részét 1852-ben adták át használatra. A XIX. században az itt élő német, szerb, szlovák, zsidó lakosság mellett különösen erősödik a magyarság jelenléte (főleg az osztrák-magyar dualizmus létrejötte után). Arad fokozatosan többnemzetiségű és többfelekezetű várossá alakul. Ez a multikulturális jelleg máig megőrződött, bár a német etnikum szinte teljesen eltűnt Arad város és Arad megye területéről. A német etnikum csökkenése a XIX. század második felétől fokozatosan kimutatható. Az 1. sz. táblázat segítségével követhető a református felekezet helye Arad város vallási összetételében az említett időszakban. 1. táblázat. Arad város népességének vallási összetétele a XIX. században Vallás 1827 1839 1857 1869 1890 1900 Vallás Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Református 191 1,3 523 3,4 1.269 4,7 2.633 8,0 3.909 9,3 5.936 11 Ortodox 6.985 50,5 7.125 46,7 8.144 30,2 8.211 25,0 9.251 22 10.797 20 Római katolikus 5.923 42,8 6.124 40,1 12.022 44,5 16.828 51,4 21.799 51,8 28.253 52,4 Görög katolikus 498 3,2 308 1,1 578 1,7 1.030 2,5 1.202 2,2 Evangélikus 160 1,0 373 1,5 743 2,3 1.221 2,9 1.667 3,1 Unitárius 46 0,2 11 0,0 20 0,1 31 0,1 Izraelita 725 5,2 812 5,3 2353 8,7 3710 11,3 4.725 11,4 5.962 11,1 Katolikus örmények 1 0,0 5 0,0 5 0,0 Ortodox örmények 43 0,1 6 0,0 1 0,0 Mások 21 0,0 55 0,1 Forrás: A történeti statisztika forrásai. (Szerk.: Kovacsics J.) Budapest, 1957; Übersichten über die Bevölkerung und den Viehstand von Österreich nach der Zählung von 31 X (1957) Wien, 1859; A magyar szent korona országaiban az 1870 év elején végrehajtott népszámlálás eredményei hasznos házi állatok kimutatásával együtt Pest, 1871; A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, 1892; A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása I. A népesség részletes leírása. Budapest, 1902. * Az 1827-es adatoknál a református hívők száma magában foglalja az evangélikusokat is, míg a görög katolikusokat a római katolikusok közé sorolták. 7 BARACSI 1999. 244-245. 8 BARACSI 1999. 244-245. 154