A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... Az összeírt 239 családból 111 család 742 fővel román; de a maradék 128 család 796-os létszámából további kutatások és vizsgálatok alapján kideríthető, hogy mennyien voltak valóban magyarok, illetve románok. A húsz család alapján is úgy tűnik, hogy a lakosság közel 50%-a volt román származású. Véleményem szerint a lakosság több mint 50%-a volt eredendően román származású, legalábbis az említett húsz adatközlő egybehangzó véleménye ezt igazolja. Az említett 1846. évi terményösszeírásból kiderül, hogy az összeírt termények: a búza, a rozs, az árpa, a tengeri és a krumpli volt. A termények közül búza és árpa egyetlenegy családnál sem található. A nem megfelelő talaj és éghajlati viszonyok miatt az 1846-os évben Nyíradonyban minden bizonnyal nem termesztettek sem búzát, sem árpát. Termett összesen: - 545 köböl és 101 véka rozs, - 674 köböl és 154 véka tengeri, - 1562 köböl krumpli. Burgonyából termett a legtöbb, ami egyébként azzal is magyarázható, hogy a múlt században az egyik legfontosabb táplálék ez volt. Nyíradony gazdasági életére vonatkozólag érdekesnek tűnik a község haszonbérbe adott allodiális szőlőinek telekkönyv szerinti kimutatása 1906-1908 között.

46 A kimutatás feltünteti a szőlősgazdák nevét, telekkönyvi számát, a szőlőtér nagyságát és a szőlősgazdák lakását. A kimutatásban ugyancsak fellelhető az általam kiválasztott húsz család neve, akiket felsoroltam az 1846. évi termény összeírásból. Szembetűnő, hogy az 1906-1908-as kimutatás magyar nyelvű ugyan, de a név leírása több esetben közelebb áll a román nyelvű íráshoz, azaz leíráshoz vagy annak módjához, és esetleg nincs lefordítva, mint ahogyan azt többször is alkalmazták. Az alábbiakban felsorolnék néhányat: - Orosz Lupuj (itt ebben az esetben érdekes a keresztnév), - Barnutz (a későbbiekben általában Barnucz, de a korábbi dokumentumokban még Barnut-ként szerepel), - Merts Demeter (a későbbiekben Mérésként szerepel), - Pósán Kosztán (ebben az esetben is érdekes a keresztnév). Természetesen, mint mindenféle kimutatásból vagy összeírásból - úgy ebből is - többféle következtetést lehet levonni a vizsgálandó témának megfelelően. Miután a kimutatás a telekkönyvileg bejegyzett szőlők nagyságánál feltünteti az összes örököst, érdemes megnézni, hogy egy-egy családon belül az örökösök neveit vizsgálva még véletlenül sem találunk magyar névre (természetesen a saját módszeremre támaszkodva). E dokumentum alapján úgy tűnik, hogy vegyes házasságokról nem beszélhetünk. Ennek ellenére, aki a magyarok és a románok közti összeházasodás témáját szeretné körüljárni, kutatni, annak mindenképpen segítségére lehet ez a kimutatás is. Véleményem szerint sem elegendő egyetlen egy dokumentum az összeházasodás nemlétének megállapítására. Néhány példát azért mindenképpen felsorolok: HBML Nyíradony község iratai. 1860-1926. 1906-1908. V. B. 658/b 1. 147