A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... apáti, Pocsaj, Nagyléta, Bedő és Zsáka településen élnek románok, akkor - az 1920 előtti 17 román görög katolikus település közül csak hármat: Pocsajt, Bedőt és Nagylétát említettem - szembetűnő az 1990-es évi népszámlálás nagyon nem reális volta. Ha figyelmen kívül hagyjuk az utóbbi évek kutatásainak eredményeit, és a népszámlálás alkalmával összeírt 950 főt elosztjuk a 9 Hajdú-Bihar megyei település számával, akkor egy településre 105 fő esik. Ha a felsorolt három település román anyanyelvű lakossága összesen eléri a népszámlálás szerint számlált 950 főt, akkor a kérdés csak az, hogy a többi öt településen senki nem vallotta magát román anyanyelvűnek? Természetesen a történeti kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a kilenc település közül csak Bedő román 80%-ban és Vekerd 98%-ban; a többi településen, Zsákán, Darvason, Mezőpeterden, Pocsajon és Nagylétán mára már szinte nincsenek román anyanyelvűek. Amennyiben ehhez a képhez hozzáillesztenénk a 200l-es népszámlálási adatokat, amely szerint Magyarországon összesen 8776-an vallották magukat románnak, akkor valóban megállapítható, hogy román nemzetiség szinte alig található az említett három történelmi vármegye területén. ///. Az eredetileg román anyanyelvű népesség a történeti források tükrében, azaz egy történeti-néprajzi nyári tábor kutatási eredménye Az utóbbi évtizedek régészeti ásatásai is bizonyítják, hogy Nyíradonyban már a 15. században egy szabályszerűen keleti fekvésű, feltehetően bizánci rítusú templom állt monostorral együtt. A 17. században a Bocskai-féle szabadságharcban való részvételért Nyíradony is megkapta a hajdúkiváltságot. A települést a szabadságharc bukása után, bár a kiváltságokra továbbra is igényt tartott, visszahelyezték jobbágyi állapotba.

43 A történeti források szerint Nyíradony túlnyomórészt román telepítésű 1736-ból. A község görög katolikus temploma 1812-ben épült,

44 amely valószínűleg már a második volt, mivel az első a török uralom alatt megsemmisült a településsel együtt. Az 1994-ben végzett történeti-néprajzi kutatások alkalmával több mint húsz különböző (de ugyanakkor leggyakoribb) vezetéknevű adatközlő család egybehangzó véleménye szerint (az adatközlők 70 év felettiek voltak) szüleik, illetve nagyszüleik idejében a településen mindenki görög katolikus román származású volt. A településen 1994-ben 7600 fő él, akik közül: 70% görög katolikus, 20% római katolikus, 10% református vallású. Az alábbiakban közlöm annak a húsz családnak a vezetéknevét, akik adatközlőink voltak 1994-ben, és ugyanakkor valamennyien fellelhetők az 1800-as évek levéltári dokumentumaiban is. BOROVSZKY 1900. 160. BOROVSZKY 1900. 160. 145