A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Csobai Lászlóné Az 1720-as összeírás Szabolcs megyében nem említ románokat, Szatmárban viszont ugrásszerűen megnőtt a számuk. Az alábbi táblázatból a magyar és a román lakosság arányáról is képet kapunk: Község Háztartás Magyar Román Egyéb Császári (Nyír-) 20 18 2 Csecse 19 14 5 Czégény 7 2 5 Kántor-Jánosi 20 17 3 Kömörő 13 10 3 Vasvári (Nyír) 29 17 8 Érdekes adatnak látszik, hogy ezekkel a községekkel a későbbiekben nem találkozunk. Nyíradony 1712-ben kezdett betelepülni.

3 Az 1787-ben számon tartott öt román Szabolcs vármegyei település közül 1900 táján Nyíradony, Nyíracsád és Nyírábrány még mindig román.

4 Ugyanakkor Újfehértó, Gelse, Hugyaj, Bököny, valamint Biri, Kálló-Semlyén és Kiskálló településeken a románság teljesen elmagyarosodott.

5 A Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány helységekbe betelepülő, eredetileg román anyanyelvű lakosság beépült az adott települések társadalmi, gazdasági életébe. A betelepülő román anyanyelvű lakosság integrálódik ugyan az adott kor társadalmi, gazdasági viszonyainak megfelelően, de az anyanyelvükből, magukkal hozott szokásaikból adódó különbözőségük, vagyis másságuk bizonyos fokig tovább őrződött, konzerválódott. A 18. században betelepülő román anyanyelvű lakosság többnyire görögkeleti vallású volt. A történelmi Bihar megyében néhány településen - mint Pocsaj, Bedő, Nagyléta - az eredetileg görögkeleti vallású román anyanyelvű lakosság betelepülése után néhány évtizeddel áttért a görög katolikus hitre.

6 A Bihar vármegyei Zsákán, Darvason és Mezőpeterden a 18. században betelepült román anyanyelvű lakosság megmaradt eredeti görögkeleti vallásánál. E települések román ortodox egyházai ma a Magyarországi Román Ortodox püspökséghez tartoznak. A 17. században a ruszinok, a század végén pedig a románok is egyesültek Rómával, de arra vonatkozólag, hogy a Nyíradony, Nyíracsád és Nyírábrány községekbe betelepülő román anyanyelvű lakosság még görögkeleti vallású volt-e, vagy már áttért görög katolikusként települt-e be, eddig feltárt történeti forrásra nem támaszkodhatok. Feltételezésem szerint az áttérés fokozatosan történt már a betelepüléssel egy időben. Ezt szorgalmazta az egyház is, mivel görögkeleti egyházközség nem lévén, az áttérés tűnt az egyszerűbb megoldásnak. Az egyházi források szerint, miután a román anyanyelvű görög katolikusok a nagyváradi püspökséghez, J BOROVSZKY 1900. 465. 4 BOROVSZKY 1900. 160. 5 BOROVSZKY 1900. 160. 6 NADÁNYI 1938. 501. 136