A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben
„ Veszett Daru " Greszné Czimmer Anna a népies orvoslás iránt érdeklődve kereste fel Füzesgyarmaton ifjabb Daru Sándort a negyvenes években. Röviden így számol be tapasztalatairól: „ Több helyen érdeklődtem a veszettség népies gyógyítása iránt... A Sárréten többen emlegettek egy Darub 79 Sándor nevű községi embert, aki Füzesgyarmaton lakott, és messze földről jártak hozzá a veszett kutya-marás gyógyítása végett. Elmentem Füzes gyarmatra, és ott felkerestem unokáját, ifjú Daru Sándort, s kérdezősködtem nagyapja tudománya felől. Azt mondta, hogy nem tud semmit róla, gyermek volt, nem emlékszik. Hangja, magatartása azonban elárulta, hogy bizalmatlan és nem mond igazat. Később az Ethnographiában ráakadtam egy közleményre. Szűcs Sándor írja: „Most D. S. a Sárrét veszettorvosa... О nem beszél róla. Szemtanú nélkül gyógyít. " Most már értettem, hogy miért nem beszélt az én Daru Sándorom. " 80 Ifj. Daru Sándor személyiségével és gyógyító tevékenységével kapcsolatosan a legtöbb hitelt érdemlő információt Csenkei (Frank) Sándor, ifj. Daru Sándor unokája révén sikerült megtudnom. A nagyapjával kapcsolatos személyes élményein kívül a családi „irattár" írásos dokumentumait, fotóit is rendelkezésemre bocsátotta. Visszaemlékezését a későbbiekben rövidített formában, szó szerint közlöm. Ifj. Daru Sándor száz holdon gazdálkodott, apja, id. Daru Sándor a családi feljegyzések szerint 1852-ben született és 1906-ban, 54 évesen halt meg. Fia 1876-ban született, az 1800-as évek végén huszárként szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. 1900-ban vette nőül Gidai Erzsébetet, akitől három gyermeke született. Közülük csak a legidősebb, Daru Erzsébet érte meg a felnőttkort. Részt vett az első világháborúban, majd 1939-ben, első felesége halála után újra megnősült, ebből a házasságából nem született gyereke. 1960-ban halt meg Füzesgyarmaton. Csenkei Sándor emlékeiben még él néhány, a nagyapja által használt, főleg állatokon végzett sebészeti beavatkozásoknál használt eszköz képe (kések, szorítópeckek stb.). Arra is emlékezett, hogy gyűjtötték a kőrisbogarat, de azt, hogy ezt a későbbiekben mire használták, már nem tudta megmondani. Daru Sándornak ménherélésre hivatalos állatorvosi engedélye is volt, de ezenkívül falusi gyógyítóként más állatok betegségeit is gyógyította, gyógyszeres kezeléseket is alkalmazott. Gyógyszereihez valószínűleg patikából beszerzett alapanyagokat is felhasznált, az viszont tény, hogy gyógyításaihoz bizonyos esetekben gyógyszerész által összeállított készítményeket is alkalmazott. Adattár „Egyik helyen az ökröket marta meg a veszett kutya. A sebzett jószágokat behajtotta egy hodályba, ő is bement és behúzta maga után az ajtót. Mikor kevés idő múltán kijött, így szólt: - Na most már nem lesz ezeknek semmi bajuk. - Valamelyik uradalomban egy szép szavú kolompot ígértek neki. Telt múlt az idő, de az ígéret csak ígéret maradt. Végre aztán ilyen üzenettel küldte ki kocsisát a tanyára: - Ha szombaton, naplemente előtt kezembe nem adják a kolompot, az intézővel hoMinden valószínűség szerint elírás. GRESZNÉ 1944. 14-15. 103
