A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Sterbetz István: Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról
Sterbetz István Ordo: Anse riformes - Lúdalakúak Familia: Anatidae - Récefélék Genus: Cygnus Cygnus olor (Gmelin, 1789.) Bütykös hattyú Sterbetz napló: Feltűnően szelíd példány Begécsen, 1987. XII. 9-10-én. Cygnus cygnus (Linnaeus, 1758.) Énekes hattyú Müller Géza megfigyelései: 1949. IV. 13., Begécsen 5, V. 25-én 7. 1950. II. 22-én Zsadányban 1. (Müller, 1951). Sterbetz napló: Szikpuszta 1951. XII. 1.3., Begécs 1980. III. 16. 5. Genus: Anser Anser fabalis (Latham, 1787.) Vetési lúd Sterbetz napló: 1951 novemberében több alkalommal történt vadlúdszámlálás Biharugrán. A vetési ludak száma egész novemberben 20000 pl. körül alakult. 19721981 között azonban már csak mintegy 1000 az évi átlagértékük, őszi számlálásokon. 1984. IV 9. Begécsen 450 pl, 1985. X. 10. Begécsen 2100 pl., 1986. X. 21-22. Biharugrán 850,1987. XII. 9-10. Begécsen 300, III. 15-én 650 pl. Egy holland kutatócsoport 1981. X. 29-én Biharugrán 300 példányt számlált (Lebret, 1982). Lőtt példányainak mindegyike az A.fabalis rossicus Buturlin, 1933. alfajnak bizonyult. Mindmáig vitatott a vetési lúd Anser fabalis neglectus Suhskin néven leírt példányainak rendszertani hovatartozása. Jelenleg a vetési lúd egyik variánsának tekintik ezt a madarat. A huszadik század kezdetén „inváziós" beáramlásait észlelték Kelet-Magyarországon, ma már egy ilyen meggypiros csőrgyűrűs és lábszínű vetési lúd unikumszámba menő ritkaság. Biharugráról három gyűjtött példány ismert: Nagy László Geszten lőtte 1951. X. 10én (Nagy, 1962). Szikpusztán 1951. X. 12-én Sterbetz lőtte, 8 főnyi homogén csapatból. Ugyancsak ő gyűjtött egy példányt 1951. XI. 2-án a Madártani Intézetnek (Sterbetz, 1981; 1983). Anser brachyrhynchus (Bâillon, 1833.) Rövidcsőrű lúd Sterbetz napló: Begécs, 1984. IV 9. 13-as csapat. Begécs, 1984. IV 10. 2 pl. Anser albifrons (Scopoli, 1769.) Nagy lilik Biharugráról az 1950-60-as évtizedben 44 példány került a Madártani Intézethez. Nagy László szerint 1950-55 között a számuk százezreket tett ki. 1954-től észlelte a hirtelen bekövetkezett, erőteljes fogyatkozásukat (Nagy, 1962). Müller Géza 99 %-ban mondta nagy liliknek a Biharugrán megfigyelt libatömegeknek (Müller, 1980). Széchenyi Zsigmond 1943. X. 30-án jegyezte fel itt a magyarországi vadlibavadászatok rekordját, ekkor Szapáry László a szomszédos Tiszaradványon egy nap alatt 208 vadludat, főképp liliket ejtett el (Széchenyi, 1963). 1961. Xl-ben 65000 nagy liliket számolt itt egy holland kutatócsoport (Timmerman et al. 1976). 1981. X. 30-án 4500 nagy lilik tartózkodott itt (Lebret, 1982). 1984. Xl-ben 2500 volt a mennyiségük (Faragó-Kovács-Sterbetz, 1991). Az 1960-as évek végén 10-50000 között alakultak az őszi csúcsok (Philippona, 1972; Sterbetz 1977a). Sterbetz napló: 1951. november egész időtartamában Nagy Lászlóval és Müller Gézával szervezett számlálások szerint a nagy lilikek mennyisége 450000 pl. 1972-81 között az őszi csúcsátlag 22000. 1987. XI. 10. 5000, 1987. XII. 9-10. 400. 28