A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) megállapítására. Az Urbárium 1771-ben készült el, amelyben feltüntették a jobbágyokat vagyonuk alapján, megállapítva telkiállományukat. Az összes jobbágytelek 47 sessió, amely 228 jobbágy birtoka. Mezőberényt földjei minősége alapján az első osztályba sorolták. Ennek megfelelően egy egész, 1 telkes jobbágy 1 hold belsőségben, 24 hold szántóban és 22 hold kaszálóban részesülhetett. A 47 4/8 telkek arányában a belsőtelek nagysága 33 4/8 pozsonyi mérő (1 hold = 2 pm), a szántóké 3323 2/8 hold, és a kaszálóké 443 4/8 embervágó, azaz hold. A társadalmi viszonyokat a telkiállomány differenciálódása reprezentálja: SESSIO 7/8 5/8 4/8 3/8 2/8 1/8 47 4/8 JOBBAGY 2 4 1 35 48 137 228 A házas zsellérek száma 176, míg a hazátlan zselléreké 69 fő. Mezőberény úrbéres társadalmának gazdasági és nemzetiségi megoszlása 1771-ben:* MAGYAROK NEMETEK JOBBÁGYOK SZLÁVOK sessió 1 i -7/8 Székely István Kakas György -5/8 Hrapán György Molnár György Szászki Mátyás Varga Miklós -4/8 Bereczky István -3/8 Bagi István Scheffer Mihály Adamik Pál Öreg Balog János Ifj. Braun Márton Balázs András Bereczky András Öreg Braun Márton Öreg Bobáj János Bereczky Mihály Bodis Pál Fazekas György Borgula Mátyás Harmati György Czinkovszky György Kolosi István Fábján György Megyeri Ferenc Gazda János Pataki Pál Kakas András Tótth Nagy János Király Márton Zsíros Mátyás Ör. Kosa János Krajcsi János ~ ™ Madarász András BML MB Urbáriuma Berény nevű Helységnek (1771). 237