A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: The last soap-making manufacture in Orosháza

Erostyák Zoltán András L. NAGY 1997. L. Nagy Zsuzsa: A műhely és a bolt a két világháború közötti Magyarországon. In.: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. (Szerk.: Somogyi Éva) Budapest, 1997. 121-128. NÁSZTOR 1974. Násztor Sándor: A város mezőgazdaságának harminc éves fejlődése. In.: A szocializmus útján, Orosháza 1944-1974. (Szerk.: Zilahi Lajos) Orosháza, 1974. 53-72. PALÁDI-KOVÁCS 2000. Paládi-Kovács Attila: Kisiparosok. In.: Magyar Néprajz VIII. Társadalom. (Szerk.: Paládi-Kovács Attila) Budapest, 2000. 310-361. PUSZTAINÉ 1982. Pusztainé Madár Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982. SELMECZI KOVÁCS 1991. Selmeczi Kovács Attila: Szappanfőzés. In.: Magyar Néprajz III. Kézművesség. (Főszerk.: Domonkos Ottó) Budapest, 1991. 220-223. SOÓS é. n. Id. Soós Béla: Az országos hírű orosházi hetipiac. Kézirat. Szántó Kovács János Múzeum Adattára A/349, sz. VERES 1987. Veres József: Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján (1886). (Sajtó alá rendezte: Szabó Ferenc) Békéscsaba, 1987. The last soap-making manufacture in Orosháza - Zoltán Erostyák Résumé In the peasant communities the soap-making was a general, even prescribed tradition, that was the task of the women. It appeared in the larger villages, markettowns as homecrafts, guildic then later small-scale industry satisfying the urban needs. The small-scale industrial development of the soap-making had an individual characteristic in Orosháza, because in the surroundings of the town a lot of swine was grown mainly by the peasants living in the scatterd farms and villages around the town. Thus our question is: what factors influenced and formed the development of the urban soap-making small-scale industry around and after - in the 1950-ies - the second 296