A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Liska András: 17. századi aranypénzlelet Sarkadról
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 219-233. 17. SZÁZADI ARANYPÉNZLELET SARKADRÓL - Liska András 2001. március 8-án telefonos bejelentés érkezett a sarkadi polgármesteri hivatalból a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba, hogy Sarkadon, a Kossuth Lajos utca 14. sz. telken, épület alapozási árkának kiásásakor aranypénzek kerültek elő. A leletbejelentés ellenőrzésére Békéscsabáról Gyucha Attila és Medgyesi Pál régészek indultak el a megjelölt helyszínre. A Sarkadról érkezett telefonos bejelentéssel párhuzamosan az építkezés építésvezetője, Balogh László, személyesen jelentette be az aranypénzek előkerülését a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Balogh László a bejelentés alkalmával egy arany dukátot is átadott, amelyen 1642-es évszám volt olvasható. A gyulai múzeum munkatársa, Liska András a bejelentővel együtt érkezett Sarkadra, a leletek előkerülésének helyszínére (1. kép). A békéscsabai és gyulai régészek által közösen tartott helyszíni szemle eredményei a következőkben foglalhatók össze. A Kossuth Lajos utca 14. sz. telken a sarkadi önkormányzat egy 15 lakásos társasház építését kezdte meg 2001 elején. A szociális bérlakások és üzlethelyiségek számára tervezett épület helyét egy korábban lebontott, régi épület telkén jelölték ki. A telek Sarkad központjában, a református templom szomszédságában helyezkedik el, a templomtól északkeletre, a Béke sétány, és a város főutcáját jelentő Kossuth Lajos utca közötti területen (2-3. kép). A helyszíni szemle alkalmával kiderült, hogy két nappal korábban, 2001. március 6-án, az épület alapozási árkának kiásásakor, az épület Ny-i sarkának közelében, kb. 70 cm-es mélységben, egy kis cserépedényben összesen 6 db aranyérmét talált Lovas Antal segédmunkás, aki az árok alján állva, az árok oldalfalát igazította függőlegesre. A megtaláló elmondása szerint az edény az alapozási árok nyugati falában volt, amelyet ásóval elmetszett, és a pénzek kigurultak belőle. Először csak 4 db érmét talált meg, majd az árok falából kibontva az összetört edény maradványait, további 2 db érmére bukkant. Lovas Antal szerint az edény eredetileg ép volt, és szájával lefelé feküdt a földben. A megtaláló első látásra nem ismerte fel, hogy aranypénzeket talált, ezért nem is tulajdonított jelentőséget az előbukkant fényes véreteknek. Az érmék közül 1 db-ot megtartott, 3 db-ot átadott Nagy Lajos művezetőnek, 1 db-ot a helyszínen dolgozó gépkezelőnek, 1 db-ot pedig egy másik segédmunkásnak. Ez utóbbi jutott másnap Balogh László építésvezetőhöz, aki felismerve, hogy aranypénzről van szó, először bejelentette a sarkadi önkormányzatnál a pénzek előkerülését, majd harmadnap (2001. március 8-án) a gyulai múzeumban tett bejelentést. A helyszíni szemle megkezdéséig csupán a Balogh László által átadott érme került a múzeumi szakemberekhez. A délelőtt folyamán az építésvezető közreműködésével sikerült a további öt érmét, és az azokat rejtő edény nagyobb töredékeit összegyűjteni, és a múzeum számára átvenni. Mivel a helyszíni szemle megkezdésekor hamar híre ment az aranypénzek előkerülésének, a helyszínen dolgozók között találgatások indultak további érmék, esetleg az átadottaknál jóval nagyobb számú leletek létezéséről. A megtaláláskor a helyszínen dolgozó, majd a továbbiakban az érmékkel kapcsolatba került személyek mindegyikét meghallgatva egyértelműen kiderült, hogy 219
