A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Kiss Anikó: Értékes tárgyegyüttes a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban
Értékes tárgyegyüttes a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban a helységet, majd 1405-ben a Perényiek birtokába jut. 4 Maga a falualapítás, miként az Ardó név is bizonyítja, az ugocsai királyi erdőuradalomnak első települését szolgáltató erdőóvók műve volt. E terület királynéi birtok már Szent István korától, Gizella királyné telepít ide bajorokat. Jogaikat II. András erősíti meg. Orbán pápa V István királyt 1264-ben inti, hogy adja vissza anyjának a tőle erőszakosan elvett Ugocsa megyei helységeket. A helység birtokosa a Hont-Pázmányoktól származó Perényi család lett 1405ben, és végig birtokukban is marad Feketeardó. Henszlmann Imre, A szatmári püspöki megye középkori építészeti régiségei című cikkében 5 beszámolt arról az útjáról, melyet egy bizottsággal a püspöki megye bejárásakor 1864-ben tett meg. Megemlíti, hogy Feketeardó egy fontos régi észak-déli kereskedelmi út mentén van. Jeles helynek tartja, és monográfia megírására is érdemesnek tekinti e témát. Feketeardó temploma több építési periódust foglal magában. Félkörívű apszisa a legkorábbi, román stílusra utal, egyetlen bejárati ajtaja csúcsíves, mely a torony alatt vezet be a templomba. Az épület többi része, bizonyára nem is egy ízben elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott, többször esett át renováláson. Az épület egy tornyú, egy hajós, déli oldalán három, az apszisban egy ablak található. Falai belül eredetileg mind festettek voltak. A templomhajóhoz, kelet felé szentély és sekrestye csatlakozik. Az épületnek támpillérei nincsenek 6 A falut közvetlenül nem érintette török támadás, de a portyázó, rabló tatár segédcsapatok annál inkább pusztították a helységet. A templomot is többször veszély fenyegette. 1560-ban Perényi Gábor, a hatalmas földesúr a plébániát seregével körülvette. Károly István lelkészt éhséggel és szomjúsággal kényszeríttették temploma átadására a protestánsok számára 7 . Ez ok lehetne a szobrok elrejtésére, csakhogy az időpont nem egyezik, ugyanis 1560-ban még nem készítettek Felső-Magyarországon barokk szobrokat. A templom bevételét követően a protestánsok lemeszelték a templom freskóit. Az idők folyamán a templom sok kárt szenvedett. 1657-ben lengyelek dúlják fel, 1661-ben tatárok, 1717-ben a török hadjáratot sínyli meg az épület. A Kelet-Magyarországra betört tatár hadak augusztus 29-én és 30-án felprédálják a helységet, Feketeardón 96 ember válik áldozatukká 8 . 1754-ben, tehát mintegy 200 év múltán báró Perényi Zsigmond visszaadja a templomot a katolikusoknak. A protestantizmus, a református egyház egyik jellegzetessége abban is megnyilvánul, hogy templomaikban nem tűrnek képeket és szobrokat. A feketeardói templomba - a közel 200 év alatt - a szobrok csak akkor kerülhettek, amikor egy időben mindkét felekezet használta. A szobrokat pedig egy tatár támadás alkalmával vagy a vész közeledte előtt a katolikusok elrejthették a kripta oldalába vágott építménybe. A 17. és 18. század folyamán annyi kár érte a falut, hogy az emberek emlékezetéből 4 SZABÓ 1937. 336-337. 5 HENSZLMANN 1864. 129-140. 6 HENSZLMANN 1864. 145. 7 DOMONKOS 1913. 1-4. 8 SZABÓ 1937. 206. 559
