A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) költ.

13 A mezóberényi gimnázium tanára és a német egyház lelkésze Oerthel Zachariás, valamint Zacharides Dániel tanító is 2/8-2/8 telek birtokában volt 1808-ban. A szlávok lélekszámban vezető szerepet játszottak, és vagyon tekintetében is jelentős súllyal rendelkeztek. Az 1808-as úrbéri összeírás etnikai viszonyait alátámasztja Mezőberény ez idő tájban - feltehetően ifj. Tessedik Sámuel által - készített kataszteri térképe is. A város északi részét a Tótgát (a mai Gyomai út) feletti területet lakja a szlávság. A Németgát (a mai Luther utca) felett közvetlenül, és alatta lévő területen a németek élnek, s itt, a déli részen telepedtek meg a magyarok, részint keveredve a német lakossággal. A református magyarok temploma is később, 1804-ben épült fel (1-5. térkép).

14 Az 1810-ben történt telekosztás során készített összeírás is már változásokat regisztrál a jobbágytársadalomban: SESSIÓ 1 6/8 1 4/8 12/8 1 - 7/8 6/8 5/8 4/8 3/8 2/8 ÖSSZESEN Jobbágy sessió JOBBÁGY 2 3 5 27 5 67 11 186 35 279 619 277 A jobbágytelki állomány nagysága 1808-hoz képest nem változott (277 sessió), viszont másfél teleknél nagyobb birtokot már nem állapítottak meg. A társadalmi, vagyoni mobilizációra több példa említhető. A 3 telkes Lestán György már nem szerepel az összeírásban, feltételezhetően elhalálozott, Lestyán Pál viszont az egy telkesek között található. A legnagyobb jobbágybirtokkal, 1 6/8 sessióval Öreg Bereczki István és Plesovszki Mihály rendelkezett, 2/8 telekkel növekedett meg birtokuk 1808hoz képest. Az 1 4/8 telkesek között volt Kappelhoffer Ádámné és Braun Márton, az 12/8 telkesek közé tartozott Öreg Balog János, Mausz István, valamint Öreg Litauszki György, Litauszki György és Ifjú Madarász Pálné. Az 1 telkesek között „Tessedik Sámuelné Asszony" van feltüntetve.

15 A jobbágyság nemzetiségi tagolódására jó adatokat szolgáltatnak az úrbéri összeírások, azonban - mivel sokan magyarosították nevüket -, csupán az egyházi anyakönyvek, és a településrészek összeírása alapján állapítható meg pontosan az etnikai összetétel. 1805-ben 5791 lakos élt Berényben, közülük evangélikus szláv 631 család (2715 lakos), evangélikus német 330 család (1718 lakos) református magyar 270 család (1206 lakos).

16 Többséget alkottak a tótok, amit egy 1837. évi összeírás is bizonyít. A legelőfelosztás során külön kérdezték meg a „Magyar Német Tizedbéli" lakosokat, valamint külön a „Tót Tizedbéli Lakossai"-t a mezővárosnak. Az előbbi együttesen 549 jobbágy gazdát regisztrált, míg a tót gáton belüliek száma 564 volt.

17 A későbbi statisztikai adatok ennyire pontos eligazítást nem képesek nyújtanak a nemzetiségi tagolódást illetően. Fényes Elek 1850-ben 7850 lakost mutat ki Mezőberényben (1811-ben 6857 volt), akiknek csak a vallási megoszlását közli. Az 13 PENYIGEY 1980. 58, 149. 14 Mezőberény első kataszteri térképe az 1800-as évekből. Orlai Pétries Soma Gyűjtemény, ltsz.: 98.65.1. 15 BML MB Urb. ir. 1771-1848. 214-215. pag. 16 SKOLKA 1988. 153-154. 17 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 668-696. pag. 245