A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Gyucha Attila és annak szomszédos területein a szkíta kori temetők gyakori mellékletei.

28 Középső vaskori telepről Szolnok-Zagyvapartról,

29 valamint a Fehértó partjának lelőhelyeiről ismerünk a csárdaszállásihoz hasonló, ám korongon készült edényekből származó töredékeket.

30 A gödrünk anyagában talált fogóbütyök a korszak fazekainak, kettős csonkakúpos urnáinak és tárolóedényeinek általános eleme (15. kép 1). A korongon készült, szürke színű edények töredékei között megtaláljuk az Alföld szkíta kori fazekasságának egyik, a gyulavári leletanyagban is előforduló vezértípusát, a füles csuprot (15. kép 2). Jellegzetes darabok a tálakhoz tartozott peremtöredékek is (14. kép 3-4). Hasonló, S-profilú, hosszabban vagy rövidebben kihajló peremű tálakat mind a szkíta, mind az azt követő, kelta kori emlékanyagban nagyszámban találunk, korongolt vagy ritkábban kézzel formált változatban.

31 A gödörben két gyermek zsugorított, melléklet nélküli csontvázát találtuk. A vázak nem közvetlenül az objektum alján feküdtek; a gödröt tehát nem a halottak számára ásták ki, hanem már a beletemetés előtt használták. Ezt bizonyítja az is, hogy a betöltés vázak alatti részében került elő a leletanyag túlnyomó része. A szkíta kori temetkezéseknél több esetben figyeltek meg a halottakkal kapcsolatos, részben bizonyosan rituális cselekmények nyomait,

32 melyek hátterében a halott visszatérésétől való félelem mellett felvetődött meggyalázásuk gondolata is.

33 Ugyancsak telephez tartozó gödörben talált Párducz Mihály két, melléklettel ellátott csontvázat a Kardoskút, Király Jolán-tanyán végzett ásatásán.

34 Békéssámson, Kossuth Tsz. téglaégető lelőhelyen egy csecsemő vázát bontották ki, szintúgy hulladékgödörből.

35 Szintén gyermeket temettek a Salgótarján-Ipari park II. lelőhely egyik gödrébe.

36 Ugyanitt a telepen belül egy másik, újszülött gyermek csontvázát is megtalálták.

37 Ahogy a csárdaszállási lelőhelyen, úgy ezekben az esetekben sem tudjuk biztosan, mi lehetett az oka annak, hogy a halottakat nem a közösség temetőjében helyezték el. A rituális magyarázat mellett - vagy még inkább annak ellenében - felvethető, hogy a telepgödrökbe eltemetettek társadalmi státuszuk miatt nem kerülhettek s Pl. Szentes-Vckerzug 55. sír: PÁRDUCZ 1954. 84, 28. kép 2; Muhi-Kocsmadomb 2. sír: LESZIH 1939. II. t. 17; Presel'any 12. sír: BALASA 1959. 95, III. t. 13. Az edénytípus tanulmányozásához a darabok, változatok nagy száma és a publikáció rajzainak minősége alapján a Chotín/hetényi temető anyaga látszik legalkalmasabbnak: DUSEK 1966. 2

"CSEH 1990. 14,8. képi. 3,1 PÁRDUCZ 1944^5. XVII. t. 9., XXII. t. 15. A Fehértó és közvetlen környezete 1951-ig Hódmezővásárhely közigazgatási határához tartozott, ezt követően átkerült a Békés megyei Kardoskúthoz. " Pl. Tiszalök-Vásárhalom 8. sír, 22. sír: BOTTYÁN 1955. XVIII. t. 9, 12; Orosháza-Gyopáros 36. sír, 140. sír: JUHÁSZ 1972. 10. kép 5; JUHÁSZ 1976. 247, 15. kép 2; Gyoma-Egei halom 45. sír: MARÁZ 1981. 114, II. t. 3; Muhi-Kocsmadomb 42. sír: HELLEBRANDT 1996-97. 27. kép 2. 7; Chotín/Hetény B-117. sír: DUSEK 1966. 154, XLVIII. t. 18. 12 A vázak hasra fektetésére Orosházán 4 esetben, Kesznyétenben 2, Hevesen 1 sírban akadt példa: JUHÁSZ 1972. 214; HELLEBRANDT 1988. 109; SZABÓ 1969. 61. A halottcsonkítás gondolata felvetődött a békéscsabai, az orosházi, a szentes-vekerzugi, a hevesi és a kesznyéteni temetők esetében: BANNER 1932. 134; JUHÁSZ 1972. 214; PÁRDUCZ 1954. 50; SZABÓ 1969. 64; HELLEBRANDT 1988. 110. 33 HELLEBRANDT 1988. HO. 34 Párducz Mihály ásatása. Közöletlen. MNM adattár XX.326/1967, XI.202/1968. 35 RégFüz 1961. 14. 1,1 VADAY 2001. 211, 4. kép. "VADAY 2001.213,8. kép. 64