A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Domokos Tamás: Adatok Elek környékének negyedidőszaki malakofaunájához, őskörnyezeti viszonyaihoz

Adatok Elek környékének negyedidőszaki malokofaunájához... Mintavétel, a minták feldolgozása Tanulmányozás céljára Elek két - egymástól légvonalban 3 km-re fekvő - feltárását választottam: az Ottlakai-szőlők-dűlő homokbányáját (95,5 mBf, a talajvízszint felett 3,5 m-es É-i fal) és a Battonyai-Mocsár-dűlő régi téglagyárának agyagfejtőjét (94 mBf, a talajvízszint felett 1,4 m-es fal). Az Ottlakai-szőlők homokbánya É-i oldalából a 3. ábrán bemutatott szelvény három jelzett szakaszából vettem egyenként 6 kgos mintát. Ugyanekkor a talajvíz felszínén található molluszkás uszadékból is gyűjtöttem abból az elképzelésből kiindulva, hogy a víz felszínén úszó mészvázak a bányafal víz feletti omladékából származnak. 3. kép. Az eleki Ottlakai-szőlők (95.5 mBf) homokbánya É-i oldalának feltárása a mintavételi közök bejelölésével: 1. Felfelé egyre kifinomodó (löszösödő), alsóbb részén csillámos finomhomok 2. Üreges mészkonkréció 3. Krotovina 4. Mészerek 5. Talaj osodás 6. Uszadék A másik mintasort a régi téglagyár DNy-i bányagödrének D-i oldalából vettem, a 4. ábrán feltüntetett jellegű üledékekből. Mindkét mintavételt 1999-ben hajtottam végre. A téglagyári mintavételnél segítségemre volt Lennert József, akinek munkáját ezúton is megköszönöm. Szükséges megjegyeznem, hogy a téglagyárnak, ma már nem azonosítható bányagödréből a 70-es évek elején Molnár Béla (JATE) szedimentológiai vizsgálatok céljára 6 kgos mintákat gyűjtött és dolgozott fel. A 25 cm-es közökkel 2,5 m-ig vett minták malakológiai anyagának meghatározására Krolopp Endrét (MÁFI) kérte fel. A feldolgozás során nyer rétegenkénti faunalistákat Krolopp Endre készségesen rendelkezésemre bocsátotta. így módomban állt a két feldolgozást összehasonlítani. Mivel a minták tömege különböző volt, a nagyobb tömegű minták torzító hatását azzal küszöböltem ki, hogy az egyedszámot minden esetben a standardnak választott 6 kg-ra számoltam át, s a táblázatokban már csak a standardizált adatokat tüntettem fel. A gyűjtött mintákból a már hagyományos 0,8 mm-es sziták segítségével kiiszapoltam az ép és töredékes házakat, majd a törmelék miatt néha igen problémás meghatározást végeztem el. A meghatározásaimat Krolopp Endre volt szíves revideálni. 7