A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Gyucha Attila publikáció 1945-ben látott napvilágot.

50 Ekkor Banner János 1942-ben és 1943-ban, az akkor még Hódmezővásárhely, ma már Kardoskút határába eső Fehértó partjain végzett kutatásainak szkíta kori lelőhelyeit dolgozta fel Párducz Mihály.

51 Ugyanő 1967-68-ban folytatott nagy felületre kiterjedő ásatást Kardoskút, Király Jolán-tanyánál, melynek során ház, gödrök és temetkezések kerültek elő.

52 Az 1950-es évek végétől az 1970-es évek elejéig ifj. Olasz Ernő a megye délnyugati részén végzett leletmentéseket, szkíta korinak meghatározott lelőhelyeken, ezek közlésére azonban - 4 temetkezés kivételével

53 - nem került sor. Békéssámson határában a Kossuth Tsz. téglaégetójénél valamint a községi homokbányánál 5-5 gödröt,

54 Kardoskúton a Rostástanyánál 4, a sportpályánál 3 gödröt,

55 Tótkomlós-Viharsarok Tsz-nél 5 gödröt tárt fel.

56 1975 és 1978 között a szarvasi járás topográfiai munkáihoz kapcsolódóan, majd 1986-tól az MTA Régészeti Intézetének mikrorégiós programja keretében folytak olyan ásatások Gyomaendrőd és Örménykút határában, amelyek szkíta kori telepobjektumokat is eredményeztek. Az Endród 6. sz. lelőhelyen az említett törökszentmiklósi objektumokhoz hasonlóan kerek, közepén cölöplyukas kunyhó maradványait találták,

57 a 37. sz. lelőhelyen négy,

58 a 39. sz. lelőhelyen egy, kevés leletanyagot tartalmazó gödröt tártak fel.

59 Gyoma 264. sz. lelőhelyen egy szkíta kori, de még a megelőző időszak tradíciójára utaló leletanyagú árkot és egy LT С korú, a szkíta hagyományokat tükröző kerámiát is tartalmazó gödröt tártak fel.

60 Az Örménykút 8. sz. lelőhelyen két, szkíta kori kerámiaanyagot tartalmazó objektumot találtak.

61 1987-ben Békéscsabán, a DTCSV 3. agyagbányájában két deszkabéléses szkíta kori kút került elő.

62 Az 1995-től megyénkben is megkezdődött ún. nagyberuházásos munkák a vártnál eddig jóval kevesebb eredményt hoztak a szkíta kor kutatása terén; a megnyitott óriási felületek egyetlen korabeli objektuma az ismertetett csárdaszállási gödör. A településkutatásnak az ásatások mellett kétségtelenül legfontosabb metódusa a terepbejárás, a felszínen azonosítható lelőhelyek összegyűjtése, a nyert adatok értékelése. Békés megyében 1968-tól folyik a régészeti topográfiai program, melynek eredményeképpen a Dunától keletre Észak-Békésben található a legnagyobb össze5Ü Részletesebb kutatástörténeti áttekintés: GYUCHA 2001. 117-122. 51 PÁRDUCZ 1944-45. 52 Közületien. MNM adattár XX.326/1967, XI.202/1968. A leletek jelenleg a МММ-ban vannak, leltározatlanok. 53 Kardoskút, Fejes-tanya: OLASZ 1955a; Orosháza, Orovecz-tanya: OLASZ 1955b. 7. 54 RégFüz 1961. 14: MNM Adattár 46. B. VI. « MNM Adattár 239. K. III; ArchÉrt 1954. 74. 56 RégFüz 1960. 114-115. 57 RégFüz 1994. 69. 58 MRT 8. 143. 59 MRT 8. 144. 60 JEREM-KISS-PATTANTYÚS-VARGA 1992. 73-79. A dolgozat csak az ásatás összesítő felszínrajzát, a terepbejárási anyag tábláit illetve a lelőhelyen folytatott tevékenységek és eredmények vázlatos leírását tartalmazza. M MRT 8. 342-343. 62 MRT 10. 291. 66