A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből Csárdaszállás 19. lelőhely, Szent János-halom 1998-ban, a Gyoma és Mezőberény között készülő ivóvízvezeték építéséhez kapcsolódó leletmentések során a Csárdaszállás 19. sz. lelőhely területén, a településtől közvetlenül K-re, a mezőberényi főút két oldalán tártunk fel 8 gödröt illetve gödörrészletet, melyek közül az egyiket a szkíta korra kelteztük (12. kép).

25 A csárdaszállási lelőhely a középszállási homokbánya területén feltárt temetőrészlettől mintegy 1200 méterre északnyugati irányban fekszik. A megyei topográfiai terepbejárások alkalmával lelőhelyünkön szkíta korinak meghatározott leletanyagot nem találtak.

26 3. gödör: Teljesen feltárt. A sárga homokos altalajban szürke, sötétebb foltja 45 cm-nél jelentkezett. Közelítőleg kerek és függőleges falú, egyenes aljú, DNy felé kissé emelkedő. Átmérője: 181 cm ill. 173 cm, mélysége a jelenlegi felszíntől: -63-94 cm. Betöltése kevert, humuszos, laza volt. A gödör délnyugati sarkában kettős csontvázas temetkezést találtunk, mely alatt a betöltés még 10-15 cm vastagságú volt. A meglehetősen kis számú kerámiatöredék, valamint a jelentős mennyiségű állatcsont főképpen a betöltésnek ezen részében került elő. A nyugati gödörfalnál újkori beásás nyomát figyeltük meg (13. kép). A temetkezés: 1. váz, a déli fal mellett. Gyermek bal oldalára fektetett, a gödör fala felé néző, zsugorított váza. M.: -63 cm, T: DK 22'. Melléklete nem volt. 2. váz: Közvetlenül a nyugati falnál, koponyája az 1. váz lábánál. Gyermek hátára fektetett, a láb irányába lejtő, rossz megtartású váza. M: a fejnél -65 cm, a lábnál -90 cm, T.: DNy 31'. Karjai a mellkason keresztbe helyezve, lábai oldalirányban felhúzottak. Medencéje és a lábcsontok egy része hiányzik. Utóbbiakat bizonyosan a későbbi bolygatás pusztította el. Melléklete nem volt. A gödör fontosabb kerámialeletei: 1. Kívül barna színű, belső oldalán fekete, fényezett, kézzel formált, gömbszelet alakú tál rövid, szögben behajló peremmel, alacsony talpkoronggal (14. kép 1). 2. Fekete színű, kézzel formált, behúzott, turbántekercses peremű tál töredéke (14. kép 2). 3. Világosszürke színű, korongolt, ívelten kihajló peremű, a váll alatt erősen szűkülő testű tálak töredékei (14. kép 3-4). 4. Barna színű, kézzel formált, egyenes, lekerekített peremtöredék (14. kép 5). 5. Barna színű, vastagfalú töredék, széles alapú, vízszintes állású, magas fogóbütyökkel (15. kép 1). 6. Szürke színű, fényezett, korongon készült, egyfülú csupor töredéke (15. kép 2). A gödör csak csekély mennyiségű kerámialeletet tartalmazott. Közöttük kézzel formált és korongon készült edénytöredékek egyaránt vannak. A korongolatlan darabok között találunk egy behúzott, turbántekercses díszű tálperemet (14. kép 2), valamint egy gömbszelet alakú, ugyancsak behajló peremű tál teljes profilját (14. kép 1). A hasonló tálak készítése a Kárpát-medence területén általános volt a későbronzkor és koravaskor folyamán;

27 az edénytípus kézzel formált és korongolt, ívelten és a csárdaszállási töredékekhez hasonlóan - élben törve behajló változatai az Alföldön 25 A leletmentésben a szerző mellett Liska András és Medgyesi Pál vett részt. Ezúton köszönöm, hogy a közléshez hozzájárultak. 26 MRT 10. 383-385. 27 PATEK 1968. 102; KEMENCZEI 1984. 67; KEMENCZEI 1988. 94. 63