A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Gyucha Attila függőleges, széles árkolás van (7. kép 2). 9. Barna, kézzel formált, csúcsos peremkiképzésű töredék (7. kép 3). 10. Kívül világosbarna, belül szürkésbarna, kézzel formált, csonkakúp alakú, sűrűn átlyuggatott töredék. Alja talpkorongszerűen képzett, nagyméretű, kerek lyukkal áttört (7. kép 4). 11. Szürke, korongolt, lapos tál töredéke rövid, függőleges, lekerekített peremmel. Alatta bekarcolt árokpár fut (8. kép 1). 12. Szürke, korongolt, egyfülű csupor negyedrésze. Pereme röviden kihajló, szalagfüle árkolt (8. kép 2). 13. Szürke, korongolt, bordadíszes korsóoldal (8. kép 3). 14. Feketére fényezett, jó égetésű, kiszélesedő szalagfül töredéke (8. kép 4). 15. Szürkésbarna, kézzel formált, kerek átmetszetű fültöredék (8. kép 5). 16. Kézzel formált, vastagfalú fazekak aljtöredékei. 2 db (9. kép 1-2). 17. Fekete, kézzel formált, vastagfalú, nagyméretű fazék aljtöredéke (9. kép 3). 18. Szürkésbarna, kézzel formált, nagyméretű fazék aljtöredéke (9. kép 4). 19. Kívül világosszürke, belül szürkésfeketére fényezett, talpkorongos edény aljtöredékei. 2 db (10. kép 1-2). 20. Szürke, korongolt edény aljtöredéke (10. kép 3). 21. Megvastagodó, átfúrt végű csonttű. Az átfúrás alatt mindkét oldalán harántirányú bevagdosások láthatók. Hegye letörött, átfúrt vége kissé töredékes. H.: 6,4 cm (10. kép 4). 22. Hengeres, fényes felületű csontgyöngy. H.: 2 cm, átm.: 0,6 cm (10. kép 5). Az ásatás során másodlagos környezetből előkerült, fontosabb szkíta kori edénytöredékek: 4. objektum: 1. Szürkésfekete, kézzel formált, fényezett oldalú, ívelten behajló tálperem (11. kép 1). 2. Szürkésbarna, kézzel formált csupor duzzadt, lekerekített peremtöredéke. A perem alatt ovális alapú, széles, sérült bütyökfül van (11. kép 2). Szórványleletek a kutatóárkok területéről: 1. Sárgásbarna, kézzel formált csupor, egyenes, lekerekített peremtöredéke. Közvetlenül a perem alól ovális átmetszetű, lefelé tartó fül indul (11. kép 3). 2. Szürkésbarna, kézzel formált, egyenes perem. Az oldalon magas, sérült bütyök van (11. kép 4). 3. Szürke, korongolt csupor oldaltöredéke széles szalagfül indításával (11. kép 5). 4. Barna, kézzel formált, vastagfalú oldaltöredék széles, magas, bevagdalt agyagléccel (11. kép 6). Az ásatás szkíta kori kerámiaanyagában megtaláljuk az Alföld és környező területeinek temetőiből jól ismert, jellegzetes edénytípusok darabjait. A kézzel formált darabok között az ívelten behajló peremű tálak (5. kép 1-4; 11. kép 1), csupor (11. kép 2), különböző méretű hordó- illetve virágcserép-alakú edények darabjait említhetjük (5. kép 5; 6. kép 1-4; 7. kép 1; 11. kép 4). A kézzel formált leletanyag döntő többségét funkcionális szempontból a fazekak közé sorolhatjuk. A díszítőelemek között kis, kúpos illetve magas, ujjbenyomassal osztott, valamint széles alapú, magas fogóbütykök fordulnak elő (5. kép 5; 6. kép 1-3; 11. kép 2). Az egyik töredéken rátett, bevagdalt bordát találunk (11. kép 6). A korongon készült edények töredékei között füles csupor és korsótöredékek vannak (8. kép 2; 11. kép 5; 8. kép 3). Ezeken bordadísz illetve árkolás fordul elő. A kézzel formált töredékek között akadnak olyan darabok is, melyek díszítésmódja, típusa kevésbé ismert a korszak fazekastermékei között. A fekete, erősen fényezett, a nyakon függőleges, széles árkolásokkal díszített töredék minden bizonnyal csuporból származik (7. kép 2). Az edényforma ugyan elterjedt az Alföld szkíta korában, ám a díszítés módja inkább a régió késő bronzkori műveltsége, a Gáva kultúra fazekasságához állt közel. A szkíta kort közvetlenül megelőző időszakban, az ún. 60