A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

Л Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig 3. A párton belüli polgári és kispolgári irányzat képviselői igen nagy számban foglaltak helyet. Tagjai képviselték a nagytőkét és a vele összefonódott nagybirtokosokat, mint Auer Pál, Pfeiffer Zoltán, Szolnoki István és Sulyok Dezső. Létezett még a Vásáiy István és a B. Szabó István-féle módos paraszti irányzat is. A kisgazdapártot 1945 nyarára kialakult összetétele miatt a történeti irodalom joggal nevezi gyűjtőpártnak. A párt lapja a Kis Újság volt.

6 1944 végén a polgárság másik szószólójaként jelentkezett a Polgári Demokrata Párt. A párt lényegében a fővárosban és a megyeszékhelyeken rendelkezett politikai befolyással kb. 60.000 fős tagságával. 1945 áprilisában a párt elnöke gr. Teleki Géza volt, majd Szent-Iványi Sándor teológiai tanár lett. Az alelnökök Bródy Ernő és Orley Zoltán voltak, tagjai pedig még Supka Géza nagytudású polihisztor és Rupert Rezső polgári liberális politikus. A párt lapja a Világ volt. A MKP hatására 1945 nyarára a Polgári Demokrata Pártot kiközösítették a függetlenségi frontból.

7 A Magyar Radikális Párt 1944 novemberében Csécsy Imre vezetésével szerveződött újjá. Programja és politikai irányelvei baloldali jellegük ellenére is csak szűk körben terjedtek el. Vezetőik Csécsy Imre mellett Zsolt Béla és Kende Zsigmond. A párt lapja a Haladás volt.

8 1944 végén, 1945 elején kezdődött meg a Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1945 tavaszától a Demokrata Néppárt szervezése. Két egyetemi tanár, Eckhardt Sándor és Bálint Sándor révén azonban már 1945 végétől parlamenti képviselettel rendelkeztek. Lapjuk a Hazánk volt.

9 A nyugati nagyhatalmak a diplomáciai elismerést a közös listáról való lemondástól tették függővé. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a szavazatok alapján a FKGP 245, az MKP 70, az SZDP 69, az NPP 23, a PDP 2 mandátumot szerzett. A nemzetgyűlés első ülése azonban még további 12 képviselőt választott tagjai sorába. így került megválasztásra: Bölöni György, Miklós Béla, Juhász Nagy Sándor, Károlyi Mihály, Kodály Zoltán, Moór Gyula, Páczay Pál, Szentgyörgyi Albert, Szőnyi István, Tamási Áron, Vámbéiy Rusztem és Zsedényi Béla.

10 A nemzetgyűlési választások tisztázták a politikai erőviszonyokat Magyarországon. A „polgári tábor" szinte egyöntetű támogatását élvező Független Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, ugyanakkor a kommunisták-szociáldemokraták és a parasztpártiak együttes szavazati aránya 41,2 % volt. Ez egyben azt is bizonyította, hogy az új nemzetgyűlésben a baloldal jelentős erőt képviselt. 1945. november 15-én sikerült a kisgazdapárt vezetőjének Tildy Zoltánnak koalíciós kormányát megalakítania, melyben 7 kisgazdapárti, 3-3 kommunista és szociáldemokrata és egy parasztpárti politikus kapott helyet. Dobi István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszterként kerültek be a kormányba. A FKGP győzelme után a Tildy-kormányban a baloldal pozíciói jelentősen megerősödtek, és a kormány megalakulásának külföldi visszhangja kedvezőbb volt mint a hazai. 6 Uo. 277. 7 Uo. 277. 8 Uo. 277. 9 Uo. 278. ,ü Uo. 280. 527