A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba Bélzerénd (7 fővel), Valán (33 fővel), Apáti (7 fővel) és Talpas (2 fővel). Ezekkel együtt már tekintélyes létszámú, 1940 lélek gondozásának feladata hárulna az új lelkészre.

144 Ezzel párhuzamosan, mint láttuk, a lelkésztartás anyagi alapjait is igyekeztek megtervezni. Az egyházmegyei közgyűlésen a gyulai gyülekezet önállósodását pártfogoló beszéd dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő tollából ránk maradt. A 769 gyulai evangélikust már önmagukban is alkalmasnak tartotta egy önálló gyülekezet fenntartására, de a fentebb idézett elképzelés eredményeként ő is számításba vette azt, hogy Gyuláról a simony ifalvai szórvány is könnyebben ellátható lenne. Az 1913. augusztus 17-re, vasárnap délutánra, az állami polgári leányiskolába összehívott közgyűlésen már arról számolhattak be, hogy az egyházkerületi közgyűlés „nemcsak a legteljesebb készséggel, hanem nagy örömmel" járult hozzá az önálló egyházközség megalapításához. Ezen nem is csodálkozhatunk, a tanulmányunk elején elemzett politikai indokok ismeretében. Kimondták tehát a megalakítást úgy, hogy Gyula „önálló és misszionárius egyházat fog képezni, amelyhez a kétegyházi, sarkadi, nagyszalontai, továbbá a Gyulavidéki Helyi Érdekű Vasút vonalán lévő községek is fognak tartozni." A lelkész 1600 koronás fizetés mellett 3 szobás lakást, vagy ennek megfelelő házbért fog kapni. Megállapították továbbá a stóla összegét, s a hitoktatási díjakat. A hívek remélték, hogy az egyházkerület el fogja fogadni a gyulai egyházközség misszionárius jellegét, mert ezáltal a háromezret is meghaladná a lelkész által gondozottak száma. Azért mindemellett megállapították azt is, hogy „az egyház anyagi egzisztenciája csupán a párbér és az egyházi adón felül remélhető jelentékenyebb segéllyel lesz biztosítva."

145 Érdekes, hogy a fennmaradt meghívó szeptember 10-én délután fél 3-ra, az állami népiskola tornatermébe hívta közgyűlésre a gyülekezet tagjait az anyaegyházzá szervezés kérdésének, a lelkész javadalmának megtárgyalása ügyében (3. kép).

146 Talán erre már az egyházkerületi döntés ismeretében került sor, ám a végleges válasz elhúzódhatott. Legalábbis erre utal, hogy az önálló egyházközség szervezeti kereteinek kialakításáról csak az 1914. március 15-én délután fél 3-kor, az állami népiskola tornatermében megtartott közgyűlésen döntöttek. A napirend alapján ugyanis a költségvetés mellett ekkor került ismertetésre az „anyásítás" és a lelkészi állás szervezése tárgyáról szóló püspöki leirat.

147 Az említett leiratot sajnos eddig nem találtuk meg, a következményei pedig nem egészen egyértelműek. A helyi újságban meghirdetett istentiszteletek száma alapján nem tapasztaljuk a hitélet remélt fellendülésnek semmi jelét. A gyülekezet működéséről csak töredékes adatokkal rendelkezünk, de - mint a korábbi években is - pusztán 2-3 istentisztelet megtartásáról van adatunk. A reformációi istentiszteletről például még az ünnep 400. évfordulóján sincs hírünk. Ez önmagában mégsem perdöntő, hiszen a korábbi években sem tudósítottak minden egyházi alkalomról. BML, Ladics-hagyaték: Évszám nélküli tervezet, mellékelve Zsilinszky felügyelő úr fogalmazványához. Békés 1913. augusztus 17.: Az előzetes tervezethez képest tehát még Sarkad és Nagyszalonta Gyulához kapcsolásával is számoltak. Jegyzőkönyvek. С 12. Jegyzőkönyvek. С 12.: Sajnos a meghívón kívül bővebb információval nem rendelkezünk a közgyűlésről, az azonban az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a költségvetés nem készült el. 514