A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása A fiókegyház gazdálkodása Az 1907. június 3-ra összehívott gyűlés résztvevői megállapították, hogy a gyülekezet tagjainak állami adója 4377 koronára rúg. Egyben megkérték az esperest, hogy folytasson tárgyalásokat a helyi református egyház vezetőségével arról, hogy a továbbiakban is hajlandók lesznek-e a templomot, a harangozást és a temetőt az evangélikus híveknek olyan feltételek mellett átengedni, mint ahogyan a csabai evangélikusok is megengedik az ottani reformátusoknak. Csepregi esperes gyorsan gondoskodni akart az egyházközség anyagi alapjainak megteremtéséről. Szeptember 12-i levelében arra utasította a felügyelőt, hogy a megválasztott gondnokot szólítsa fel az egyházi adó beszedésére ugyanolyan mértékben, ahogy azt eddig a református egyháznak fizették.

106 A költségvetés rendezésére az 1907. december 15-i gyűlésen került sor. A bevételeket illetően megegyeztek abban, hogy az adókulcs - mint eddig is - az állami adó 15%-a legyen, s a vegyes házasságbeli egyháztagok a személyi adót is fizessék.

107 Ehhez képest az 1908. december 13-i presbiteri ülésen azt mondták ki, hogy az állami egyenes adó 10%-át minden egyháztagnak fizetnie kell. Személyi adóba a vagyontalanoknak további 1 K-t, az ezer korona alatti fizetéssel rendelkezőknek 2 K-t, az ennél magasabb fizetéssel bíróknak pedig 5 K-t kellett adniuk. 10S A költségvetés nagy részét a tanítók fizetésére, illetve az istentiszteletek megtartására (a lelkészi és a kántori tiszteletdíjra, valamint a tanterem berendezési- és takarítási költségeinek a fedezésére) fordították. Az első két évben az alábbi kiadásokkal számoltak: 1908 1909 hitoktatás az állami elemi iskolában 40 40 a polgári leányiskolában 50 50 lányok konfirmációi oktatása 50 az inasiskolában 50 50 a konfirmandusok felkészítéséért 30 30 egyházi szolga alkalmazására 40 40 az istentiszteletet megtartó lelkésznek 10 10 a kántori tiszteletdíj 8 8 összesen 228 278 Az 1909. január 20-i közgyűlés jóváhagyta a fenti határozatokat. A felügyelő arról tájékoztatta a híveket, hogy a várható éves bevétel 600 К körül fog alakulni. A közgyűlés úgy döntött, hogy az 1907. év második félévére a református egyháznak befizetett egyházi adót nem kéri vissza.

109 Az egyházi adóból befizetett pénz csak lassan kezdett el csordogálni. Még 1910-ben is találhatunk az előző esztendőkre szóló BML, Ladics-hagyaték: Csepregi esperes levele dr. Ladies Lászlónak, 1913. szeptember 12. BML, Ladics-hagyaték: 1907. december 15-i gyűlés jegyzőkönyve. BML, Ladics-hagyaték: 1908. december 13-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. BML, Ladics-hagyaték: 1909. január 20-i közgyűlés jegyzőkönyve. 505