A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása Az 1907-es összeírás ezzel szemben arról tanúskodik, hogy a hívek 59%-a a mezőgazdaságban tevékenykedett, 17%-uk iparos volt, s a vállalkozók 5, az állami alkalmazottak pedig csak 19%-ukat tették ki. Igaz, hogy a megalapítástól kezdve ez utóbbiak vitték a meghatározó szerepet. A gyülekezet tagjai által befizetet adó nagyobb része tőlük származott, tehát leginkább ők vették ki a részüket az egyházközség fenntartásából. Ennélfogva nem teljesen indokolatlan a gyulait már kezdettől fogva kimondottan értelmiségi gyülekezetnek tartani. Az egyházközség vezetőségének korösszetétele úgy alakult, hogy a legfiatalabb tagja 42 éves volt, s a legidősebb is mindössze az 50. életévét töltötte be. Mint láttuk, közéleti tevékenységük igen kiterjedt skálát ölelt fel: egészségügyi-, kulturális-, gazdasági- és sportegyesületekben is képviseltették magukat. A 67-es szabadelvű párt híveit ugyanúgy megtaláljuk közöttük, mint a 48-as függetlenségieket. A esperes az 1913. április 30-i tisztújító közgyűlésen a tisztviselők mandátumának megújítását javasolta. Ezt elfogadva dr. Ladies László felügyelői, Nagy Jenő ellenőri, Sülé József gondnoki és Balassa János jegyzői mandátumát megújították. Az új presbitérium összetételéről viszont nincs teljesen tiszta képünk. A kézzel írott jegyzőkönyv szerint tagja maradt Váradi-Szakmáry Arisztid, és Oszuszky János, míg újonnan választották be Cselovszky Mihályt. Kéler Istvánné (Minich Karolina) és Mazurekné Ploy Irén személyében pedig - a korban meglepő módon - először kapcsolódtak volna be hölgyek az egyházközség vezetésébe. Mazurekné egyébként hitoktatást is vállalt, s a Gyulai Nőegyletnek is tagja, majd számvizsgáló bizottsági tagja volt.

86 Már csak azért is furcsa lett volna a hölgyek jegyzőkönyvben feltüntetett megválasztása, mert az egyházi törvénykönyv szerint ők még a közgyűlésen is csak megbízottjuk révén gyakorolhatták a szavazati jogukat. A Békés című hetilap csak részben lehet a segítségünkre. Nem tud az említett hölgyek presbiterré választásáról: Kéler Istvánné helyett pl. továbbra is a férjét, Kéler Istvánt szerepelteti. Megerősíti Cselovszky Mihály megválasztását, s Váradi-Szakmáry Arisztid, Oszuszky János mellett Mikler Sándor és Juhász Imre hivatalban maradását. Az említetteken kívül szerepelteti még - a kézírásos jegyzőkönyvben nem szereplő -, dr. Horváth Dezső segéd-tanfelügyelőt is. О egyébként zongorista és zeneszerző is volt. Egy hely még így is betöltetlen a 12ből, amennyiben nem számolunk a másik hölgy tagságával sem. Ha Milec Pál és Cinkóczky János közül egyikőjük sem maradt tag, egy jelöltünk akkor is kínálkozik a kiadó helyre.

87 Egy későbbi feljegyzés szerint Csepregi esperessel (aki 1918-ban meghalt, tehát ez a szempont a későbbi tisztújításnál nemigen jöhetett szóba) Olofson Miksa BML, Ladics-hagyaték: 1913. április 30-i közgyűlés jegyzőkönyve; Békés 1907. július 7, 1911. június 11; Mazurek Ferenc a Békésvármegyei Általános Tanító Egyesület gyulai járáskörének a könyvtárosa, majd pénztárosa volt: Békés 1909. szeptember 7, 1917. április 12; ill. a Gyulai Tanítók Egyesülete alelnöke: Békés 1911. február 19. Békés 1913. május 4.: Egy hely betöltése mégis tisztázatlan. A kimaradók között lehetett Czinkóczky János, akit (?) Csehlóczki Mihály váltott fel. így valójában az marad a kérdés, hogy Milec Pál helyett Mazurekné volt-e mint első, s egyetlen hölgytag, hiszen rajta kívül valószínűleg még Olofson Miksával is számolnunk kell. Dr. Horváth Dezső segédtanfelügyelő szerkesztette a Gyulán, hetente kétszer megjelenő Nemzeti Kultúrát: Békés 1910. február 6, 1913. szeptember 21, 1914. augusztus 30; SZENTKERESZTY 1932. 34.: 1909. február 9. és 1915. március 1. között töltötte be a segédtanfelügyelői állást. 501