A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Л gyulai evangélikus egyházközség megalapítása készként. A külső békéscsabai lelkészi körzet megszervezésétől, 1904-től fogva a tanyasi részek ellátása volt a feladata. Egyik kollégája szerint: „Tehetséges, jószívű, de könnyelmű és borkedvelő" ember hírében állt. 1907-ben pl. Dobozmegyeren, Kismegyeren, Nagymegyeren, Sopronyban, Telekgerendáson, Truttmannsdorf-Gerendáson, Gerendáson és Kerekegyházán tartott istentiszteleteket, keresztelt és esketett.

57 Kulitzy Nándor pedig az egyházközség jegyzői feladatának ellátása mellett, haláláig végzett hitoktatást a gyulai evangélikus fiúk körében. Az evangélikusok viszonya református testvéreikkel a szétválást követően Az egyházmegyénél az anyagi jellegű dolgok elintézését tartották a legsürgetőbbnek. Megbízást adtak a gyulai református egyházközséggel történő egyeztetésre, hogy az a továbbiakban ne szedjen adót az evangélikusoktól, illetve amennyit már abban az évben beszedett, azt szíveskedjék az újonnan alakult fiókegyház rendelkezésére bocsátani.

58 Csepregi esperes sürgősen gondoskodni akart az egyházközség anyagi alapjainak megteremtéséről. Szeptember 12-én utasította a felügyelőt, hogy az szólítsa fel a gondnokot az egyházi adó beszedésére, úgy, ahogy eddig a református egyháznak fizették.

59 A gyulai hívek ebben a tekintetben sem siettek az egyházmegyei kérés teljesítésével. Számukra fontosabb lehetett a református egyházzal való korábbi jó viszony megőrzése. Úgy döntöttek, hogy az 1907-ben, a reformátusoknak befizetett egyházi adót nem kérik vissza. A másik fél is érzékelte ezt a pozitív hozzáállást. Ennek lehetett a következménye, hogy a szakadás ellenére a református gyülekezet vezetősége szeptember 7-én kelt átiratában üdvözletét fejezte ki az evangélikus egyházközség megalakulása alkalmából.

60 Egy régi, jól bevált kapcsolatot nem lehet egyik napról a másikra megszakítani. Több jel is arra utal, hogy ez a megállapítás igaz a gyulai református-evangélikus viszonyra is. Olofson Miksa 1908 májusában pl. a református templomban esküdött hűséget nejének, s a Jancsovics Péter felett mondott gyászima is ott hangzott el. Ebben az időben került sor a gyulai reformátusok templomának tatarozására, s az erre adakozók között találunk néhányat (pl. Olofson Miksa, dr. Ladies László) az evangélikus hívek közül is.

61 Dedinszky i. m. 65; Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1907. 23. Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1907. 8-9, 32.: Ez utóbbi bejegyzés nem fiók-, hanem leányegyházról ír. Ez az elírás is azt bizonyítja számunkra, hogy mennyire szerették volna, hogy magasabb szervezettségi szintű gyülekezet létesüljön Gyulán. BML, Ladícs-hagyaték: Csepregi esperes levele dr. Ladies Lászlónak, 1913. szeptember 12; Békéscsabán érzékeny pontnak tekintették, hogy evangélikusok ne fizessenek egyházi adót a reformátusoknak. 1916-ban is hangsúlyozták, hogy ez a megyében nem szokás: Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1916. 25. Nagy Jenő 1923-as visszaemlékezése szerint már 1906. (1907?) március 16-án kelt átiratban kérték a reformátusokat, hogy ne szedjenek adót az evangélikusoktól, de mivel még ekkor hivatalosan nem önállósodott az egyház, ezt a kérést a reformátusok nem vették figyelembe, csak az 1907. szeptember 7-i átiratot. Jegyzőkönyvek. С 12. BML, Ladics-hagyaték: A gyulai református lelkész, Gulyás János 1907. szeptember 13-i levelében tájékoztatta erről Csepregi esperest: addig nem intézkedhet az egyházi adó ügyében, amíg nem látta a névsort, hogy kik a tagjai az újonnan alakult leányegyháznak (!, tehát az említett jegyzőkönyvi elírás nem csak nyomdahiba volt). Békés 1908. február 23, május 24, 1909. január 17, március 23. 493