A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása
A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása magukat, hogy Kassán eladatták a plébániatemplom kincseit. Az 1559-ben megindított vizsgálat során Valkai Kelemen bíró szerint azért döntöttek az eladás mellett, mert a törökök támadásaitól félve fegyvereket kellett vásárolniuk. 13 Ebben az időben virágzott fel az iskola, s a protestáns tanítóknak köszönhetően a város műveltségi szintje is. Valkai Kelemen volt a város első, egyetemet végzett bírája. Az első protestáns tanítók egyike lehetett abból ítélve, hogy 1545-ben az Jsten előtt való igazulásról, hogy mindnyájan vétkeztönk, azért csak az Istennek az irgalmasságától üdvözölhetünk" címmel szerzett éneket. Az ekkor szintén Gyulán élő Szikszai Fabrícius Demetertől is ismerünk verset. A Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonákról) című ének pedig a végvári költészet felvirágzását érzékelteti. 14 A gyulai iskolába az ország távoli vidékeiről jöttek diákok. Wallaszky nem ok nélkül ruházhatta rá a ,gymnázium illustre" címet, mert teológiát is taníthattak benne. Többen innen mentek külföldi egyetemre. Híres tanárai közül a következőket ismerjük: 1545-ben Szegedi Kis István, 1554-ben Sztárai Mihály, 1557-1562 között Szikszai Fabrícius Demeter, 1562-1566 között pedig Szibolti Demeter. 15 A közeli, Csanád megyei Toronyon, 1549-ben és 1550-ben lutheránus zsinatokat tartottak. Korábban erre csak 1545-ben, Erdődön került sor. Ennek aláírójaként szerepel Gyulai Miklós. О lehetett Gálszécsi István után a gyulai evangélikus lelkész. 16 Rácz Károly szerint a toronyi zsinaton lutheránus esperessé választott Gönci Máté, 1566-ig Gyulán szolgált. Kormos László úgy vélte, hogy Gönci a tiszántúli egyházkerület vezetője, azaz püspöke volt. 17 E megállapítások helytállósága azonban vitatott, tehát egyelőre nem lehet határozottan kijelenteni, hogy városunk volt a tiszántúli evangélikus püspökség székhelye. Az azonban bizonyos, hogy szellemi életének egyik legjelentősebb központja Gyula volt. Kik voltak a gyulai evangélikusok papjai? Gálszécsi Istvánon (az 1540-es évek eleje), s Gyulai Miklóson (1545) kívül annyit tudunk, hogy Balog Ferenc prédikátor már 1556-ban Mágocsyval volt, s 1559-ben vele távozott Gyuláról. 18 1562-ben egy István nevű lelkésszel, 1563-ban pedig Sztárai Mihállyal találkozunk. Gyulán tartott vele hitvitát Méliusz Juhász Péter. 19 Sztárai, s a haláláig lutheránus Szibolti Demeter távozása összhangban lehetett a kálvini reformáció gyulai híveinek megerősödésével. Együtt a reformátusokkal 1567. február 24-én, a debreceni zsinaton a vidék papsága a helvét hitvallást írta alá. 20 12 KARÁCSONYI 1896. 190; RÁCZ 1880. 117. 13 SCHERER 1938. 1.172, 177.: Farkas László gyulai bíró és a polgárok megbízásából 1100 forintért adta el azokat. 14 KOSA 1994. 24, 32.: Valkai 1535-ben a krakkói egyetemen tanult. 15 KARÁCSONYI 1896. 194; HAAN 1870. 74. 16 KOSA 1994. 26, 29; KIS 1992. 94.: az 1549-es zsinaton a papok, az 1550-esen pedig a püspök kötelességeiről írtak kánonokat, tehát már ekkor kellett lennie evangélikus püspöknek is. 17 RÁCZ 1880. 191; KOSA 1994. 41.: nem látja bizonyítottnak a gyulai lelkészségét. 18 SZABÓ 1987. 264. 19 KOSA 1994. 31.: A hitvita tárgya az lehetett, hogy hol tartózkodnak a lelkek a halál és az utolsó ítélet között. 20 HAAN 1870. 69. 483
