A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 481-522. A GYULAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG MEGALAPÍTÁSA - Németh Csaba A reformáció Gyulán Máig vita tárgya, hogy Luther Márton vallásújításáról mikor értesülhettek először Gyulán, kik és mikor léptek az új vallásfelekezet követői közé. Bár közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre, bizonyosra vehetjük, hogy az uradalom 1510-1530 közötti birtokosának, Brandenburgi György őrgrófnak szolgálatot teljesítő személyek hozták hírét Luther tanainak. Az őrgróf a magyarországi reformáció első képviselői közé tartozott, aki már az 1520-as évek elején támogatta Luthert. Német birtokain végzett hittérítés révén az utókortól kiérdemelte a „kegyes" (Georg der Fromme) jelzőt. Tagja volt annak a szűk csoportnak, mely a budai udvarban - az ifjú királyi párral együtt - rokonszenvezett a reformációval. Egyike volt azon hat német fejedelemnek, akik 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen ünnepélyesen protestáltak az 1521-es birodalmi gyűlés Luthert elítélő határozata ellen. (Ettől kezdve nevezték el a reformáció híveit protestánsoknak.) A következő esztendőben ott találjuk az Ágostai Hitvallást, az első és máig legfontosabb evangélikus hitvallást aláíró hét fejedelem között.

1 Aligha hihetjük el, hogy Gyulán semmit sem tett az új tanok elterjesztése érdekében. Közvetlen hatással nem lehetett, mivel 1520 után nem járt a városban, de hivatalnokai, alkalmazottai révén napi összeköttetésben állt a gyulaiakkal. Biztosra vehetjük, hogy közöttük akadtak olyanok, akik már az első időben megismerkedtek a reformációval. Gyula ekkor kiterjedt kereskedelmet folytatott, a magyarországi mezővárosok élvonalába tartozott. A külföldet is megjárt, az újításra pedig hajlamos kereskedőréteg fogékony volt az új tanokra. Gyula polgárai 1528-ban még egyöntetűen kiálltak plébánosuk mellett. Amikor a malmát lefoglaltatta Lötz János, György gróf gyulai helytartója, „az összes gyulai polgárok" felléptek plébánosuk mellett, attól félve, hogy emiatt majd a káplánok nem temetik el halottaikat, nem keresztelik meg gyermekeiket.

2 A változás az 1520-as és az 1530-as évek fordulóján következett be. Az 1533ban közgyűlésüket Gyulán tartó ferencesek azért szigorították meg saját kolostoruk, és a lelki gondozásuk alatt álló beginaház (apácakolostor) rendjét, hogy ne adjanak tápot az ellenük irányuló támadásoknak.

3 Eszerint már 1533 előtt is heves vallási jellegű vitáknak lehettek szemtanúi városunk polgárai! 1537-1539 között Péchy Mihály, 1542-1544 között Atyay Péter, 1548-1552 között pedig Zákány Balázs ferences hit1 KOSA 1994. 18-19. 2 KARÁCSONYI 1896. 105. 3 KOSA 1994. 22. 481