A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Grin Igor: Egy sarkadi mesemondó

Grin Igor -Apám, kedves, felséges apám, mi van? Na, gyere be! Levetkezett. - Dehát, kedves ídesanyám, most mán igazán lekváros derelyét enném! - Ó,fiam, hisz pont azt főztem, egyél! Aszongya: - Mi a terved fiam, hova akarsz menni? Világot próbálni, szípjányt nyerni? - Kedves, ídesanyám, megláttam a tündírkirály jányát. Vajon nem veszi vissza a ruhát tőlem, meg a kardot? - Nem fiam, nem! Ha akarod, eriggyél! Megcsókolta az öreg révész bácsit meg a feleségit. - Hipp-hopp, ott legyek a Tündérországnál, a vasszobornál! Ott ült, a kardot leoldotta, letette a csákót. Nízett a jány rá. - Haj, haj, haj! - nagyot nevetett a tündérkirály - hisz úgyis a tied lett volna ez, s jányom is! Lásd, milyen vagy, Károly! Fiam, miuta ezt a ruhát magadra vetted, a törökországi vitézotthonba te vagy az elnök! Ameddig a nap süt, a szél fú. Párod nincs, vitézséged győzhetetlen! Leszalad a jány, megcsókolta. Hát, aszongya: - Ne haragudj, hogy elloptam! - Úgyis neked adtam volna én! (Csak kulcs nélkül nem tudta!) - Tudtam, hogy az öreg révész lopta el! (Hisz nála volt kertísz.) A kúcsot ellopta aszongya -, elvitte! Na, gyermekem - aszongya - holnap reggel itt a templom, itt a világ tengerpartja, a világ járása, esküdjetek meg a jányommal! Megcsókolta a jánynak a kézit, a haját. Ülnek, beszélgetnek, hát az ég alján egy hatalmas-hatalmas túzfelhő jön, tűzfergeteg! - Jaj, jaj, kedves fiam - aszongya -, ez veszélyt jelent! - Nem baj, majd idejön! Hát, ahogy nézi, egyenesen ereszkedik le a kertbe, aszongya: - Kúdus Károlyt keresem! - En vagyok - aszongya -, mit akar? - Jöttem a törökországi vitézotthonbúi, a Jégország királyától. - О - aszongya - mit akarsz velem? - Hát mit akarok veled? Üzenetet küldött, hogy holnap tizenkét órakor jelentkezzél nála! - Hát - aszongya - milyen jogcímen? - Mert a törökországi vitézotthunba első vitéznek vagy mán számítva! Űvót az első eddig. Hogy mire mégy, kardra, birokra, buzogányra? Vagy valamit akar, nem tudom. Itta levél! - átadta. - Köszönöm - aszongya - mondd meg neki, holnap tizenkét órakor ott leszek! - Édes gyermekem, hát el kellett, hogy fogadjad a megbízást, máskülönben szégyen lett volna, mikor a törökországi vitézotthonba te vagy az első vitézkirály! De, gyermekem, vigyázz, mer ha bemész egy mérföldre, mingy ár jéggé válsz! Hát, mindegy, elköszönt a jány tói másnap. Megcsókolta a jány% a jány meg ütet. - Tudod, mit mondok neked? Adok neked egy gyűrűt. Mikor a Jégország királyá398