A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Laurinyeczné Sinkó Rozália Mesék A mese az elmúlt évszázad első felében fokozatosan a prózafolklór perifériáján rekedt. A hosszú lélegzetű tündérmese úgyszólván teljesen kiszorult a táji hagyományozódásból.

53 Kővágó Sándor népi próza készletében - a többi műfajhoz viszonyítva meglepő módon - szerény a valódi népmesék száma, egyértelműen hiányzik az archaikus varázsmese. A tündérmesék típusát mindössze egy jelképes egysejtű mese, Az Igazság és Hamisság (AaTh 613) rövid variánsa jeleníti meg, melyet alkotó mesemondóként kora társadalmi helyzetére aktualizált.

54 Passzív tudásába merültek a gyermekkorban hallott mesék, azonban a nehezen felidézett történeteket meglepő szöveghűséggel adta elő.

55 Az országszerte jól ismert, példázatszerű állatmeséiben vitathatatlan az olvasmányok szerepe. - A farkas (medve) a farkával halászik (AaTh 2) - A szürke ló (AaTh 47 A) - A róka, medve és a szegény ember (AaTh 154) - Forró vizet a kopaszra (AaTh 121- MNK 1250 C) A fenti állatmesékkel rokonítható formulamese: - A kóró és a kismadár (AaTh 2034 A) További tradicionális meseágat képvisel: - A süket, vak és a kopasz (AaTh 1965 - BN 1961**F típusú hazugságmese) Kővágó cinkosán ebben ugyancsak a konkrét társadalmi viszonyok abszurditására utal, saját kilátástalan helyzetét, véleményét vetíti az egyepizódos történetbe.

56 Találós novellameséje: - A megfejt három bakkecske (Aath 927 A - BN 927) Legendák, bibliai történetek A népköltési műfajok meséhez legközelebb álló csoportjához sorolhatók a Krisztus legendák. Ezek a mesemondónk által gördülékenyen interpretált rövid alkotások, valamint a bibliai ihletésű történetek a repertoár - olykor szintén személyes motívumokkal kiegészített - markáns darabjai. Általános szociálpszichológiai jelenség, hogy a szöveget saját gondolkodásmódjukhoz, meglévő sémájukhoz hasonítják a hagyományos műfajok tolmácsolói.

57 A Kővágó Sándor legendáira, biblikus történeteire találó Fehér Zoltán megfigyelése, miszerint bátyai adatközlői a legendákat elsősorban nem pusztán gyönyörködtetésül, hanem önálló szándékkal, a vallásos hit elmélyítése, a világ dolgai közt való eligazodás igényével mesélték.

58 53 DÖMÖTÖR 1999. 1198; NAGY 1974. 620. 54 DÖMÖTÖR 1962. 14. 55 GRIN 1993. 939; GRIN 1999. 51. 56 DOBOS 1981. 21. 57 PLÉH 1979. 108. 5S FEHÉR 1974. 301. 356